A legnagyobb demokraták pedig Horn Gyula (MSZ[M]P) kormányában ültek: például a szadeszes Kuncze Gábor belügyér.
December 12-én kedden, azaz ma dönthet az Országgyűlés mások mellett arról a törvényjavaslatról (és esetleges módosításairól), amit a Mi Hazánk Mozgalom képviselői, Szabadi István és Novák Előd képviselők nyújtottak be a Tisztelt Ház elé még november második felében.
„Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” című előterjesztés visszaállítaná a listás szavazás rendszerét Budapesten – a fővárosi közgyűlésbe a fővárosi listáról 32 személy szerezhetne mandátumot.
A jelenlegi rendszer 2014 óta van érvényben. A közgyűlés a budapesti városrészekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből, illetve kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből állt össze. 33 fő. Utóbbi kilenc mandátumot a meg nem választott polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztották ki.
– A mostani javaslat szerint a közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely főpolgármester-jelöltet vagy a fővárosi kerületek közül legalább háromban polgármesterjelöltet állított. Azok a jelölő szervezetek, amelyek közös főpolgármester-jelöltet vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármesterjelöltet állítanak, közös fővárosi listát állíthatnak.
– A listás szavazólapon egy listára lehetne leadni a voksot, a fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnának mandátumot, s ha egy lista több mandátumot kapna, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad. A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnának mandátumot; ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, törölni kell a listáról, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.
– A bejutási küszöbről: nem kap mandátumot a jelölő szervezet vagy szervezetek közös fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el. (Az eredeti javaslat sávos bejutási küszöböket tartalmazott – a szerk.)
Fontos viszont kiemelnünk, hogy a késő délutáni, esti szavazásig érkezhetnek még módosítások.
Ezenfelül kérdéses, hogy a Mi Hazánk megszavazza-e a javaslatot, merthogy a bejutási küszöbök egységesítése nem nyerte el a radikális párt tetszését. S van egy másik előterjesztésük: az országgyűlési választási rendszerről szóló határozati javaslatban arra kérik a kormányt, hogy dolgozzanak ki 2026-ra egy olyan rendszert, ami alapján a listára leadott szavazatok alapján, a mostaninál arányosabb módon osszák ki a parlamenti mandátumokat.
A Mi hazánk olyan rendszert szeretne, amiben a pártok a listákra leadott szavazatok arányában kapnának mandátumot, de megmaradnának az egyéni körzetek, csak annyival kevesebb listás mandátumot kapna egy párt, ahány egyéni képviselője nyer. Eltörölnék tehát a kormánypártok által megszavazott győzteskompenzációt, azaz az egyéni választókerületben győztes és második helyezett közti szavazatkülönbséget nem adnák hozzá a győztes jelölt pártlistájához. Ez utóbbi előterjesztést viszont nem biztos, hogy támogatják a kormánypártok.
Sokan vetik a jelenlegi kormánypártok szemére – leginkább baloldalról, a budapesti városvezetés részéről –, hogy a számukra „kedvező” javaslatot nem ők, hanem a Mi Hazánk képviselői nyújtották be. De ugyanők sérelmezik azt is, hogy az önkormányzati választások előtt fél évvel döntenek ilyen horderejű változtatásokról: a versenyszabályok átszabásáról. Előbbi kritikára több szakértő is úgy reagált, hogy a fővárosi listás szavazás visszaállítása épp a kisebb támogatottsággal bíró pártoknak kedvezhet. Előfordulhat olyan helyzet, hogy egy kis párt lehet a mérleg nyelve a budapesti döntéshozatalban (erre a pozícióra pályázhat akár a javaslatot benyújtó Mi Hazánk Mozgalom, az LMP, vagy akár a Kétfarkú Kutya Párt is) – szemben a legerősebb kormánypártokkal, illetve a Demokratikus Koalícióval.
Utóbbi nyomán nem pusztán a legutóbbi, 2014-es módosításokat, de az 1994-es, tán még nagyobb horderejű változtatásokat érdemes megemlíteni. Akkor az MSZP–SZDSZ-nagykoalíció nyúlt hozzá az önkormányzati választási szabályokhoz pár hónappal a voksolásokat megelőzően (a Tisztelt Ház szeptember 30-án szavazott a javaslatról, a választásokat december 11-én tartották – a szerk.), többek között Kuncze Gábor belügyminiszter javaslatai alapján. Ekkor lett egyfordulós az önkormányzati voksolás; itt törölték el a részvételi, valamint az eredményességi küszöböt; s ekkor határozták meg a képviselő-testület és a polgármester megbízatási lejártának időpontját, ami az új képviselő-testület alakuló üléséig, illetőleg az új polgármester megválasztásáig tartott. A főpolgármestert, de a polgármestereket is közvetlenül lehetett innentől megválasztani. Nem utolsó sorban pedig kibővült a választójog is a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel vonatkozásában.
Nyitókép: Kegyes András (MTI)
Rétvári Bence miniszterhelyettes a parlamentben kijelentette, 2010-ben csak 81-en ültek börtönben pedofil bűncselekmények miatt, most pedig a számuk elérte a 700-at, ez pedig azt jelenti, hogy a baloldali kormányzás alatt 600 ilyen ember sétálhatott szabadon.
Még az autósokat is lehagyta a szabálytalanul közlekedő fiatal.
Sokkoló és fájdalmas megélni, hogy idáig jutott az ország.
A legfontosabb, hogy mindez milyen mozgásokat eredményez a kormányellenes oldalon. Budapesten jó eséllyel káoszt.
Az MSZP Harangozó Gábort indítja a dombóvári időközin.
Mutatjuk a magyar lakáspiac idei legdrágább és legolcsóbb ingatlanjait!
