Amikor még nem volt antidemokratikus választási törvényeket utolsó pillanatban módosítgatni

December 12-én kedden, azaz ma dönthet az Országgyűlés mások mellett arról a törvényjavaslatról (és esetleges módosításairól), amit a Mi Hazánk Mozgalom képviselői, Szabadi István és Novák Előd képviselők nyújtottak be a Tisztelt Ház elé még november második felében.

„Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” című előterjesztés visszaállítaná a listás szavazás rendszerét Budapesten – a fővárosi közgyűlésbe a fővárosi listáról 32 személy szerezhetne mandátumot.

– A mostani javaslat szerint a közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely főpolgármester-jelöltet vagy a fővárosi kerületek közül legalább háromban polgármesterjelöltet állított. Azok a jelölő szervezetek, amelyek közös főpolgármester-jelöltet vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármesterjelöltet állítanak, közös fővárosi listát állíthatnak.

– A listás szavazólapon egy listára lehetne leadni a voksot, a fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnának mandátumot, s ha egy lista több mandátumot kapna, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad. A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnának mandátumot; ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, törölni kell a listáról, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

– A bejutási küszöbről: nem kap mandátumot a jelölő szervezet vagy szervezetek közös fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el. (Az eredeti javaslat sávos bejutási küszöböket tartalmazott – a szerk.)

Vita: antidemokratikus lépés választások előtt fél évvel módosítani a szabályokon?

Sokan vetik a jelenlegi kormánypártok szemére – leginkább baloldalról, a budapesti városvezetés részéről –, hogy a számukra „kedvező” javaslatot nem ők, hanem a Mi Hazánk képviselői nyújtották be. De ugyanők sérelmezik azt is, hogy az önkormányzati választások előtt fél évvel döntenek ilyen horderejű változtatásokról: a versenyszabályok átszabásáról. Előbbi kritikára több szakértő is úgy reagált, hogy a fővárosi listás szavazás visszaállítása épp a kisebb támogatottsággal bíró pártoknak kedvezhet. Előfordulhat olyan helyzet, hogy egy kis párt lehet a mérleg nyelve a budapesti döntéshozatalban (erre a pozícióra pályázhat akár a javaslatot benyújtó Mi Hazánk Mozgalom, az LMP, vagy akár a Kétfarkú Kutya Párt is) – szemben a legerősebb kormánypártokkal, illetve a Demokratikus Koalícióval.

Utóbbi nyomán nem pusztán a legutóbbi, 2014-es módosításokat, de az 1994-es, tán még nagyobb horderejű változtatásokat érdemes megemlíteni. Akkor az MSZP–SZDSZ-nagykoalíció nyúlt hozzá az önkormányzati választási szabályokhoz pár hónappal a voksolásokat megelőzően (a Tisztelt Ház szeptember 30-án szavazott a javaslatról, a választásokat december 11-én tartották – a szerk.), többek között Kuncze Gábor belügyminiszter javaslatai alapján. Ekkor lett egyfordulós az önkormányzati voksolás; itt törölték el a részvételi, valamint az eredményességi küszöböt; s ekkor határozták meg a képviselő-testület és a polgármester megbízatási lejártának időpontját, ami az új képviselő-testület alakuló üléséig, illetőleg az új polgármester megválasztásáig tartott. A főpolgármestert, de a polgármestereket is közvetlenül lehetett innentől megválasztani. Nem utolsó sorban pedig kibővült a választójog is a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel vonatkozásában.

Nyitókép: Kegyes András (MTI)