Kezd beérni Orbán Viktor békemissziójának a gyümölcse: szerdán már Putyinnal tárgyalt
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az azonnali kérdések óráján kérdezték a miniszterelnököt az Országgyűlésben.
November 6-án plénáris üléssel folytatta a parlament a munkáját. Az azonnali kérdések óráját Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője indította kérdésével. A képviselő szerint a miniszterelnök átverte a magyarokat, amikor migránsokkal riogatott, de most éppen a kormány hozza be az országba a vendégmunkásokat. Kálmán Olga úgy véli, a vendégmunkások veszélyeztetik a magyarok munkahelyét, mert a kormány „le akarja őket cserélni a külföldi vendégmunkásokkal, hogy kiszolgálja a milliárdos eliteket”.
Orbán Viktor miniszterelnök erre úgy reagált, hogy ezt a kérdést hamarosan részleteiben is lesz lehetőségük megtárgyalni, mivel beterjesztik a parlament elé az új idegenrendészeti törvényt. Hozzátette:
Magyarország továbbra is a magyaroké,
vendégmunkásokat csak a legszigorúbb szabályok szerint lehet behozni az országba”, valamint kiemelte: ezeket a személyeket csak olyan munkára lehet alkalmazni, amelyet magyarok nem töltenek be. Amennyiben az adott munkára van magyar munkavállaló, akkor neki kell azt adni.
Kálmán Olga viszontválaszában azt állította, hogy a miniszterelnök „megint nem mondott igazat”. A DK-s politikus szerint „Orbán Viktor uralkodása alatt 700 ezer magyar hagyta el az országát.” Szerinte a miniszterelnök elüldözte a magyarokat az országból. Eközben pedig „kétes hírű diktátorok kezét szorongatja” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a miniszterelnök a hatalmon maradása érdekében feláldozta az oktatást és az egészségügyet.
A miniszterelnök válaszában azt mondta, hogy igyekezett a képviselő gondolatmenetét követni, de csak egy Cseh Tamás idézett jutott eszébe: „Fejemben összekeverednek féldecis kormányzatok”. Orbán Viktor emlékeztette Kálmán Olgát, hogy amikor a baloldal volt kormányon, akkor 600 ezer ember vesztette el a munkáját.
A Momentum képviselőinek kérdését Bedő Dávid tette fel a miniszterelnöknek. Bedő szerint Orbán Viktor elárulta Magyarországot, amikor Vlagyimir Putyinnal találkozott. Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy a magyar kormány folyamatosan követi a kárpátaljai magyarok részvételét az ukrajnai háborúban. Magyarországnak és a magyaroknak az a legfontosabb, hogy minél előbb tűzszünet legyen, ezzel szemben a Momentum háborúpárti.
Bedő szerint a miniszterelnök mellébeszél a kérdésben, és szerinte Orbán Viktor „Kínában fényesre törölgette Putyin hátsóját”. Majd azt kérdezte, hogyan képviselte a magyar érdekeket.
Ezután a levezető elnök arra szólította fel Bedőt, hogy
igyekezzen a szófordulatait a parlamenti körülményekhez illeszteni”.
A miniszterelnök Bedőnek válaszolva elmondta, hogy Magyarország minden lehetséges fórumon, keletin és nyugatin egyaránt a tűzszünet és béke mellett áll ki. Hozzátette, hogy az a nyugati stratégia, amivel belebocsátkoztak a háborúba, megbukott. Éppen ezért a magyar külügy új stratégia mentén dolgozik.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője szerint Orbán Viktor kínai látogatása során személyesen hívta meg az országba a Jobbik által migránsmunkásoknak nevezett embereket, akik (a Jobbik szerint) elveszik a magyarok munkáját.
Orbán Viktor megismételte, hogy a magyar munkahelyek a magyarokéi. Elmondta, hogy 2010 óta egymillióval többen dolgoznak Magyarországon. Hozzátette: 2010-ben a foglalkoztatottság 57 százalék volt, most 75 százalék. A miniszerelnök szerint ezt a politikát kell folytatni.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője egy soroskári beruházási területről kérdezte miniszterelnököt, többek között arról, hogy erre a területre a BYD kínai autógyár érkezik-e.
A miniszterelnök elmondta Tordai Bencének, hogy a kormány nem foglalkozik konkrét beruházásokkal, az erre vonatkozó kérdésekre az ágazati minisztérium, valamint hatóság tud válaszolni. A Tordai által említett területre az állam nem tervez semmilyen beruházást. Azt viszont kiemelte a kormányfő, hogy Magyarország komoly versenyfutásban van a kínai autóipari beruházásokért, olyan nyugat-európai országokkal, mint Franciaország. A magyar kormány arra törekszik, hogy ezeket a beruházásokat a terültfejlesztés logikája mentén helyezze el az országban. Felidézte, hogy 2010 előtt Magyarország a kelet-nyugati irányú fejlesztési megosztottságtól szenvedett. 2010 óta viszont Kelet-Magyarország is rohamléptekkel zárkózik föl, és hamarosan sikerül megszüntetni a két országrész közötti megosztottságot.
A további beruházásokat éppen ezért az ország déli részébe szeretnék vinni, hogy ne legyen észak-déli megosztottság sem az országban.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt mondta, hogy a kormány feladta a háború-ellenes, békepárti álláspontját, hiszen – ahogy fogalmazott – az izraeli konfliktusban a háború mellé állt. Kifogásolta, hogy az Országgyűlés külügyi bizottsága csak az egyik félt hallgatta meg. Hozzátette, Magyarország az ENSZ-ben is a humanitárius tűzszünetre felhívó határozat ellen szavazott. Ezzel Magyarországot a terrorizmus elleni célponttá tették, valamint ezzel hazánk gazdasági érdekeit is sértik.
A kormányfő elmondta, hogy hazánk sehol nem maradt egyedül, az ENSZ-ben is a többi közép-európai országgal együtt szavazott. Hozzátette, minden országnak megvan a joga ahhoz, hogy egy terrorszervezet ellen védekezzen. Majd hozzátette, Magyarország ebben is a béke oldalán áll, mivel a magyar diplomácia azért dolgozik, hogy a konfliktus ne terjedjen ki, ne alakuljon ki államközi konfliktus.
Orbán Viktor azt is hozzátette,
azért nem szavazták meg az ENSZ-határozatot, mivel a magyar javaslat ellenére nem került bele a túszok azonnali elengedésére vonatkozó felhívás,
és mivel magyar túszok is vannak a Gázai Övezetben, így ez elfogadhatatlan volt Magyarország számára.
***
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala