Tovább bővülhet a Magyarország és Kazahsztán közötti gazdasági együttműködés – jelentette ki a találkozó után a magyar kormányfő.
Mint ismert, Orbán Viktor szerdán megérkezett Kazahsztán fővárosába, Asztanába, ahol hivatalos kétoldalú találkozóit követően részt vesz a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján.
A magyar delegáció, melynek tagja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is – tárgyalásokat folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel, Alikhan Szmailov miniszterelnökkel és Jerlan Kosanov parlamenti elnökkel is.
A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett egy fotót is a csütörtöki találkozóról melyhez kísérőszövegként azt írta:
Találkozó Tokajev elnökkel. Fókuszban a béke és energetikai kérdések.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda tájékoztatásából kiderült, hogy a találkozón Kazah Állami Barátság Érdemrend első fokozata díjat adományozott Orbán Viktornak a kazah elnök.
A vonatkozó bejegyzést alább tekinthetik meg:
Bár Magyarország és Kazahsztán gazdasági együttműködésének a volumene még nem elég magas, ebben nagy növekedést értek el, és megteremtették az alapját annak, hogy a következő években ez akár egy nagyságrenddel bővüljön – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Asztanában, ahol hivatalos kétoldalú találkozón vett részt Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel.
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte a kazah-magyar barátság jegyében neki adományozott kitüntetést, megjegyezve, megtiszteltetésnek tekinti azt, és
ennek jegyében fogunk dolgozni a jövőben is a két ország stabil együttműködésének elősegítésén".
Kaszim-Zsomart Tokajev, a Kazah Köztársaság elnöke a Kazah Állami Barátság Érdemrend első fokozata díjat adományozta Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Orbán Viktor részvétét fejezte ki a karagandai bányában történt katasztrófa miatt. „A gondolataink és az imádságaink önökkel voltak és vannak” – fogalmazott a kormányfő.
Szólt arról is, hogy kilenc éve döntöttek úgy, hogy magas stratégiai szintre emelik a magyar-kazah kapcsolatokat, amelybe sok munkát fektettek. Az eredmények már az idei évben is megmutatkoztak, s a jövőben a gazdasági együttműködés tovább bővülhet - mondta.
A kormányfő a beszédében háláját fejezte ki Kaszim-Zsomart Tokajev államfőnek, amiért
nemcsak gazdasági kérdések kerültek szóba egyeztetésükön, hanem globális biztonsági kérdések is.
Megjegyezte, hogy a téma újra elő fog kerülni pénteken a Türk Államok Szervezete tizedik csúcstalálkozóján is.
A miniszterelnök a kazah elnököt emlékeztette, hogy a magyarok keletről indulva érkeztek meg Európába, és a magyar emberek azt gondolják, hogy az élet nem más, mint egy szövetség az ősök, a most élők és az utódok között.
Úgy folytatta, e tekintetben a kazahok benne vannak a mi életünkben, hiszen a közös múltunk részei, így gondolunk mindig Kazahsztánra, és örülünk annak, hogy a barátságon túl most már gazdasági kapcsolataink is vannak.
Orbán Viktor kulcskérdésnek nevezte Magyarország energiaellátását, és megjegyezte, nekünk fontos, hogy kőolajat most már nemcsak Oroszországból, hanem Kazahsztánból is tudunk szállítani. Ennek a mértéke egyelőre nem nagy, de a csatornákat megnyitották, és az ország biztonsága szempontjából ez nagy előrelépés – tette hozzá
A miniszterelnök köszönetét fejezte ki azért is, hogy a Mol részt vehet a kazahsztáni gázkitermelésben,
hogy bevonták Magyarországot a helyi zöld energia kiépítésébe, és lehetőség van a nukleáris ipari együttműködésre is.
Hozzátette, büszke arra, hogy Magyarországra minden évben 250 kazah egyetemi hallgató érkezik, ami azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 1000 kazah diák tanul magyar állami ösztöndíjjal.
Kazahsztán lényeges forrása lehet a magyar energiaellátás biztonságának, amit jól mutat az, hogy idén rekordmennyiségű, nagyjából 630 ezer tonnányi kőolaj érkezik hazánkba a közép-ázsiai országból, ahol a Mol még idén megkezdi egy földgázmező kitermelését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Asztanában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-kazah csúcstalálkozót követően arról tájékoztatott, hogy az ülés kiemelt napirendi pontja volt az energetikai együttműködés, ugyanis az elmúlt évek globális politikai, gazdasági és biztonsági válságai rendkívül megnehezítették az ellátás garantálását egész Európában.
„Mi, magyarok, ebből a szempontból jól állunk, mert nem politikai, hanem fizikai valóságbeli kérdésként tekintünk az energiaellátás biztonságára, így ahogy eddig, a jövőben is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását” – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a diverzifikáció rendkívül fontos lesz a jövőben is, a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít annak, hogy hazánk több forrásból tudjon energiaforrásokat vásárolni.
„Ez esetünkben nem azt jelenti, hogy le akarunk cserélni egy már meglévő forrást egy másikra, hanem azt, hogy minél több forrásból tudjunk energiahordozókat vásárolni” – mutatott rá.
Szijjártó Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy Kazahsztán a következő időszakban lényeges forrása lehet a diverzifikációnak, a közép-ázsiai ország szerepe nőni fog mind a kőolaj-, mind a földgázszállítás terén.
Már az idei évben rekordmennyiségű kőolajat vásárolunk Kazahsztánból,
amely vegyesen szárazföldi, csővezetékes és tengeri szállítással érkezik Magyarországra” – jelentette be.
Beszámolt arról is, hogy idén mintegy 630 ezer tonnányi kazah kőolaj érkezik hazánkba, ami azért lehetséges, mert a kormány korábban kiharcolta azt Brüsszelben, hogy a szankciók ne érintsék a kaszpi-tengeri térség kőolajkitermelését.
„Gondoljunk csak bele, hogy milyen hatása lett volna annak, ha nem tudjuk kiküzdeni ezt a kivételt. Akkor hiába gyakorolnak nyomást ránk Brüsszelből, hiába a diverzifikáció a legtöbbet mondott szó Európában, az energiabiztonság tekintetében nem tudtunk volna egy újabb forrást bevetni” – mondta.
A miniszter nagy sikernek nevezte, hogy a Mol kazah és kínai partnereivel tizenöt év felkészülési munka után még az idei év vége előtt, decemberben megkezdi a Karpovszkij földgázmező kitermelését Kazahsztánban.
Közölte, a magyar vállalatra a termelés felfutásával körülbelül százmillió köbméternyi kitermelés jut majd évente, amelynek feldolgozását követően döntést lehet hozni értékesítéséről.
„Az a tény, hogy magyar tulajdon is van a Kazahsztánban kitermelendő földgázmezőben, a következő években szintén erősíti az energiabiztonságunkat” – vélekedett.
„A kőolaj és földgáz terén történő együttműködés aláhúzza a stratégia jelentőségét a magyar-kazah kapcsolatoknak, hiszen ma nagyon kevés stratégiaibb terület van annál, minthogy hozzájárulunk egymás energiaellátásának biztonságához” – összegzett.
MTI/Mandiner
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
„Ha nincs Fidesz, nincs parti.”
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Óriási ováció fogadta a miniszterelnököt a rendkívüli Lázárinfón.
A szegediek is üdvrivalgással fogadták.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és esélye sincs Orbán Viktor legyőzésére.
