A kormány a modellváltás előnyeként hangsúlyozza, hogy a magyar intézmények előrébb kerülhetnek a nemzetközi rangsorokban, ön nemrég kifejtette, egy dolog számít: hogy Európában az állatorvosképzésben a legjobb legyen az intézményük. Ezek szerint valamelyest külön utas filozófiát képvisel a modellváltáson átesett Állatorvostudományi Egyetem?
Talán nem ez a legjobb kifejezés. A modellváltás lényegét sokan nem értették meg, attól féltek, hogy privatizálják az egyetemeket, egyesek konkrétan arról beszéltek, hogy a vagyonukat lenyúlják. Pedig a modellváltás igazi sikertörténet, az Állatorvostudományi Egyetem esetében bizonyosan, de vélhetőleg másutt is. Korábban egy minisztériumi osztályvezető intézte az ügyeinket, most pedig szakemberek, ami egyértelműen pozitív változás. Nem mindegy persze az sem, hogy a modellváltás nyomán kik kerültek a kuratóriumokba. E testületnek nem az a feladata, hogy az egyetemet irányítsa, hiszen az intézmény vezetését – helyesen – az autonómiának megfelelően a szenátus a professzori, oktatói, dolgozói és hallgatói gárdát együttesen képviselve látja el. Nem osztom azon kollégáim kesergését, akik szerint a hallgatókat is túlzottan bevonjuk a döntésekbe. Ők ugyanolyan egyetemi polgárok, mint az oktatók, sőt épp értük van az egyetem. Persze fontos, hogy ők is partnerként, valódi közösségként viselkedjenek.