A lapokon megelevenednek olyan, a magyar olvasóközönség számára eleddig nem vagy csak kevéssé ismert harcok, mint a Sínai-félszigeten és Palesztinában 1917-ben vagy az 1918-ban Perzsiában, illetve a Kaukázusban folyó hadműveletek.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
Multilateralizmus helyett bilateralizmus, szabadkereskedelem helyett protekcionizmus és védővámok: ezek az új korszak hívószavai.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Megszállás, ostrom, megszállás. Petri Lukács Ádám írása.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
