A lapokon megelevenednek olyan, a magyar olvasóközönség számára eleddig nem vagy csak kevéssé ismert harcok, mint a Sínai-félszigeten és Palesztinában 1917-ben vagy az 1918-ban Perzsiában, illetve a Kaukázusban folyó hadműveletek.
A novellakezdetek aprólékos „realitásleírásokba” burkolóznak, hogy megágyazzanak valami nyugtalanítónak; ez a valami alig várja, hogy előtörjön a háttérből. Kovács Gergő írása.
Az egyedülálló, több mint 110 éves, eredetileg személykocsiból 1937-ben szalonkocsivá alakított járművet most először láthatja a nagyközönség.
Vonnegut azon kevés amerikai szerző közé tartozott, akit a szocialista cenzúra is befogadott; része volt a kortárs irodalmi kánonnak itthon éppúgy, mint nyugaton, már életében is. Petri Lukács Ádám írása.
Hogyan mészárolták az ukrán nacionalisták a lengyeleket a második világháború alatt, és mit tett ez ellen a magyar honvédség? Veszprémy László Bernát írása.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
A jelkép egyre több kellemetlenséget okoz az ország számára a nemzetközi térben.
„Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – üzente a miniszterelnök Kötcsén. Most kiderült, kiknek szólt az üzenet.
A Fradi-csatár szerint butaság az új szabály, Nagy Zsolt köszöni a szurkolóknak, még mindig eksztázisban van.
