A háborús fejadagokat meghatározó Orbán-kormány nem alaptalanul tart katonai eszkalációtól a térségben

„Az afrikai térségben egyelőre még nem fajult háborúvá a feszültség. A francia hadsereg megerősítése Kelet-Európában viszont jelzés Oroszországnak, és ugyanannak a katonai eszkalációnak a része, mint ami Afrikában is történik.

És ez csak a közelmúlt legújabb fejleménye. A nyáron a NATO történelmének legnagyobb légi hadgyakorlatát tartotta Németországban, amelyben 25 ország, 250 repülőgép és 10 ezer ember vett részt. Ezelőtt pár hónappal, 2022 novemberében Németország bejelentette, fegyvereket telepít Lengyelországba, miután egy eltévedt ukrán rakéta véletlenül egy ukrán határhoz közeli lengyel faluban, Przewodówban csapódott be. A tavalyi rakéta-incidensről hamar kiderült, hogy baleset volt, ráadásul nem az ellenséges fél rakétája térült el. Az eset mégis rámutatott arra, mennyire törékennyé vált a béke a térségben, és hogy kisebb tévedések is vezethetnek nagyobb bajokhoz. Az orosz-ukrán háború mellett további aggodalomra adhat okot a hozzánk közel eső koszovói konfliktus fellángolása.  2014-ben, amikor még nem teljes valójában tört ki az orosz-ukrán háború, szakértők már arról írtak a nyugati sajtóban, hogy a konfliktus világháborúval fenyeget. Akkor ez még túlzásnak tűnhetett.

Ma sem jelenthető ki biztosan, hogy a háború tovább gyűrűzik, az erre utaló jelek viszont aggasztóak, és komolyan kell vennünk őket.

Ezért lenne különösen fontos, hogy az ellenzék is foglalkozzon aktívan a külpolitikával, ne csak a regnáló kormány. Különben egyszer csak azon kaphatjuk magunkat, hogy a külvilágban zajló katonai konfliktusok, amikről még saját magunknak se fogalmaztunk meg lényegi állítást, borítanak minden belpolitikai napirendet – pont úgy, ahogy az a 2022-es választások előtt történt.”

Nyitókép: Wojciech Grzedzinski / Anadolu Agency / Anadolu Via AFP