Szülőnek lenni az élet értelme

„BÚCSÚ A LÁNYOS APÁTÓL 

Isten áldja az édesanyákat! Véget ér a Lányos apa rovat, és én köszönöm nekik, hogy vannak. A rovat aktív, aggódó, hűséges, figyelmes olvasói leginkább ők voltak (persze sok apa is ide kacsintott). Temérdek jó szót, módszertani ötletet, gyógytornász telefonszámot, aggódást, tanácsot, levelet kaptam – még soha írói pályámon ennyit. 

Gyakran úgy éreztem, olyanok vagyunk mi, magunkat narráló, »helikopternek« csúfolt szülők, mint egy nagy falusi közösség. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy akkor mégis létezik egy jobb világ; csak az utcán, a játszótéren nem mindig érzékelni. Ahogy persze otthon sem mindig idilli a hangulat. És hogy mit rontottam el, leginkább akkor veszem észre, amikor legközelebb ugyanazt a konfliktust sikerül egy jól irányzott, frappáns mondattal feloldanom. 

És mégis. Lehet nálunk bármennyi hiszti, veszekedés, pokol. Mára biztosan tudok valamit. Szülőnek lenni az élet értelme, a legnagyobb dolog, ami az emberrel történhet. 
Sajnálom, hogy a fiatalok, a húszasok nem hisznek nekem. Hiába mesélem nekik, mit éltem át, mit rontottam el, hogy nem fontos az újabb pozíció, eredmény, érdemrend, mert a test nem konzerv, és nem úgy van, hogyha intesz, mert már középvezető vagy, és/vagy nincs lakáshiteled, a férjedet, feleségedet talonban tudod, már vacsoráztatok Vietnámban, Karcagon és Majorkán, akkor, »na jól van, unatkozom«, jöhet a gyerek.”

Nyitókép: