Mindannyian tudjuk, hogy amit csinálunk, az senkinek sem használ

„Donáth Anna a választások után azt írta, hogy ha el akarjuk kerülni az újabb súlyos vereséget, akkor fel kell hagyni az ellenzéki keménymagnak szóló látványos akciókkal. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy »Az igény jogosságától függetlenül az elszámoltatás egyre radikálisabb formáinak emlegetése vagy épp a dudálós tüntetések csak feszültséglevezetésre alkalmasak.« Minden szavával egyetértettem. Aztán elkezdődött a kordonbontás, a Momentum pedig egyre hangsúlyosabban az ellenkezőjét kezdte el mindennek csinálni. Így jutottunk el oda, hogy a »céltalan orbánozással« való szakítást a #köszorbán plakát jelenti, Donáth Anna pedig tegnap ezt mondta: »a kordonbontás valóban a szimbolikus politizálás terepe, ha csak és kizárólag ilyen akciókból állna a Momentum politikája, akkor én most nem ülnék itt, mert azzal én sem tudok azonosulni. De szimbolikus politikára is szükség van, kell egy szelep, ahol a törzsszavazók kiengedhetik a feszültséget, a dühöt.«

A két idézet közötti elég erős ellentmondás nagyon jól mutatja meg az ellenzéki politika rossz gravitációját: mindannyian tudjuk, hogy amit csinálunk, az senkinek sem használ, de egyszerűen könnyebb a kitaposott utat követni, könnyebb újra és újra ugyanazt csinálni. Nem kell új mondatokat, új akciókat kitalálni, csak elmondani, hogy persze csak a felszín ugyanaz, közben nagyon sokat járunk vidékre és komoly szakpolitikai munka folyik a háttérben, és a végén még összefogás is lesz.

A Momentum persze ebből a szempontból kicserélhető sok más szereplőre, a különbség az, hogy Donáth Anna legalább a választások után nagyon pontos helyzetelemzést adott. Konfliktus most azért van közöttünk, mert akkor egyetértettünk.

Mi maradunk az eredeti álláspontunknál: a céltalan orbánozás ellentétje nem a célzott orbánozás, hanem az ügyek képviselete. A politika célja pedig nem a gőzkieresztés, arra az erdőben sétálás, a versek vagy a box alkalmas. A politika célja például megvédeni az erdőket a kivágástól. A kordon pedig nem szimbolizál mindent, amitől »ez az ország« rohad. A kordon ügyének kiemelése leginkább az ellenzéki politika változatlanságát szimbolizálja.”

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton