Gyurcsány-féle nyomulás, guruló dollárok, elmaradó zöldfordulat, pokoli dugók – íme Karácsony Gergely eddigi teljesítménye!

„Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy visszavegyük a városunkat” – kezdte kampányzáró beszédét a későbbi ellenzéki összefogás Jobbikon kívül valamennyi pártja által támogatott főpolgármester-jelölt 2019. október 11-én. A Madách téren kisebb tömeg hallgatta, ahogy a Párbeszéd társelnöke tőle kissé szokatlan hevességgel sorolja, milyen változást hoz majd az október 13-ai megválasztása. Ellenfele, a második főpolgármesteri ciklusának végén járó, a Fidesz és a KDNP támogatását maga mögött tudó Tarlós István 44 százalékos eredménnyel maradt alul az 51 százalékot behúzó Karácsony Gergellyel szemben. A baloldal a kerületek döntő többségét is elhozta, „elesett” a polgári oldal számára az I., a II. és a III. kerület is. Az elemzők azóta is vitáznak az okokon, ám az aligha kerülhető meg, hogy az ismét polgármesteri ambíciókat dédelgető Borkai Zsolt győri városvezető jachtos botrányának napvilágra kerülése a kampányhajrában gyengítette a kormányoldal pozícióit.

A budapesti kampányzárón Karácsony konkrét ígéreteket is tett, s ha pont négy év távlatából csak ezeket vetjük össze a jelenlegi állapottal, gyors mérleget vonhatunk az eredményességről. Persze mindenképp megjegyzendő, a koronavírus-járvány és a háború meg a szankciók okozta energiaválság Budapestet az egyébként egyre bővülő anyagi lehetőségek (lásd ábránkat) dacára is próbára tette.

Beváltatlan ígéretek

„Megtanultuk a történelemből, hogy a változás mindig Budapestről indul” – tett óvatos ígéretet kapásból a 2022-es parlamenti választásra is utalva a leendő főpolgármester, amit a tavalyi, zsinórban negyedik kétharmados Fidesz-henger és az azt megelőző időszakban meglépett „Karácsony-sasszék” tükrében akár megmosolyogtatónak is mondhatunk. Ez a terv legalábbis nem teljesült.

Ahogy az úgynevezett oligarchaadó bevezetése sem, amiről már a felvetés idején lehetett tudni, Alaptörvény-módosítás nélkül nem fog menni. Márpedig – ha jól értettük – az ebből származó bevételből óhajtott Karácsony a fiatalok által is elérhető bérlakásokat célzó programot indítani, amiből szintén nem lett semmi. Pontosabban: a városvezető idén áprilisban jelentette be, hogy létrehoznak egy fővárosi lakásügynökséget, amely ezt a problémát fogja kezelni.

A kampányzáró beszédben elhangzott az is, évente több ezer ember hal meg Budapesten a rossz levegő miatt. „Tartozunk nekik azzal, hogy visszaadjuk nekik az ellopott éveket, tartozunk nekik azzal, hogy zöldítjük ezt a várost, hogy legyen fa minden születő gyerek után. Hozzuk létre a csepeli nagy erdőt, legyen zöld korridor a Margit-szigettől a Római-partig” – sorolta. A korridort azóta is hiába keressük. Ami a fákat illeti, a minden korábbi szövetségesét, újabban a Párbeszédet is elhagyó Karácsony a Mandinernek később azt mondta, még az eredeti vállalásnál is többet fognak ültetni. A Főkert és a KSH adatait összevetve kijelenthető, a fele sem valósult meg.

A politikus rezsitámogatást ígért a rászoruló időseknek. Rá három évre, tavaly augusztusban érkezett is a bejelentés, az akkorra már elszabadult energiaárak idején: „Korábban vállaltam, hogy a Zuglóban általam kidolgozott szociális modellnek azt az elemét, miszerint a rászoruló családok és idősek 20 ezer forint rezsitámogatást kapnak, egész Budapestre kiterjesztjük. Itt az ideje, hogy megvalósítsam ezt az ígéretemet, és ne csak megvalósítsam, hanem kibővítsem.” A kissé megkésett, ám kétségtelenül meghozott intézkedés révén a rászoruló gyermekesek, az ápolási díjon lévők és más nehéz helyzetű családok, illetve a létminimumnál kevesebb nyugdíjat kapó nyugdíjasok évi 48 ezer forint támogatásban részesülhetnek, amelyet a villany-, a gáz-, a víz- és a távhőszámlájukból írnak le, az átlagnyugdíjnál kevesebbet kapók pedig 24 ezer forint támogatásra jogosultak.

Mégis épültek stadionok

Karácsony megígérte a várólisták lerövidítését és az orvos­hiány leküzdését, továbbá egészségügyi eszközök beszerzését – ezek a kormány által évi tízmilliárd forinttal támogatott Egészséges Budapest program, illetve az érdemi béremelés nyomán végül is megvalósultak. „És igen, kimondom újra, kimondom hangosan, hogy jó messziről is meghallják, hogy az én városomban nem épül addig új stadion, amíg nincs minden kerületben ct” – harsogta a politikus. Azóta átadták a Puskás Arénát, az MVM Dome nevű kézilabdacsarnokot és a világbajnokságra készült Nemzeti Atlétikai Központot. Pedig 2019 őszén még úgy fogalmazott: „Nem engedek ebből!”

Az ugyancsak kissé megkésve, de betartott vállalások sorába tartozik a 14 év alattiak számára ingyenessé tett tömegközlekedés. Akárcsak egy ingyenes médiatermék, a Lokál megkérdőjelezhető betiltása.

„Itt az ideje annak, hogy Budapest főpolgármestere kifogások helyett megoldásokkal szolgáljon, ne mindig azt magyarázza el, mit miért nem lehet! Ne mindig arra hivatkozzon, hogy nem engedte meg neki Orbán Viktor!” – fejtegette Karácsony, aztán rá néhány hónapra már kormányzati forrásmegvonást emlegetett. Ahol nincsenek érvek, ott a gyűlölet tombol – jegyezte meg egy alkalommal. Látványosan szakított elődje szokásaival abban, hogy felszámolta a kéthetente megtartott Budapest-infót. Vagyis megszűnt annak lehetősége, hogy az újságírók akár órákon át faggassák az aktuális ügyekről a főváros első emberét.

A főpolgármester hamar szemben találta magát a Demokratikus Koalícióval is. Gyurcsány Ferencék két MSZP-s polgármester leigazolásával többséget szereztek a Fővárosi Közgyűlésben, s a háttérintézményeket is a saját kádereikkel pakolták tele. Tanulságos felidézni: Karácsony saját politikai térfeléről azt mondta négy éve, hogy az addig rivalizáló ellenzéki pártok immár szövetségest látnak egymásban, a fővárosi előválasztást pedig fairnek és tisztességesnek nevezte. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az érdektelenségbe fulladó vetélkedésbe kissé belerondított a DK, majd a Momentum is, amikor Kálmán Olga tévés műsorvezető és az addig jórészt ismeretlen, később főpolgármester-helyettessé emelt Kerpel-Fronius Gábor is beszállt a második fordulóban. Gyurcsány a váratlan húzást azzal indokolta, hogy „Gergőből kiszállt az erő”.

„Mi egy közös csapat vagyunk, egy célért küzdünk, azért, hogy megváltoztassuk ezt az országot” – hangoztatta a baloldalról szólva Karácsony, miközben a szimpatizánsok olykor rákezdtek a „Mocskos Fidesz!” rigmus skandálására.

Visszatértek a régi káderek

Az újdonsült főpolgármester az első hónapokban mindazonáltal még a konstruktív együttműködést választotta a kabinettel, ellátogatott egy kormányülésre, majd némi összezördülés következett a közösségi közlekedés és a fővárosi színházak finanszírozása kapcsán. Aztán egyre jobban elfajultak a viták, a főváros vezetése lényegében ráállt a kormányzat hibáztatására a szolidaritási hozzájárulás megemelése miatt, holott a koronavírus-járvány okozta megbicsaklást leszámítva jelentősen megnőttek az önkormányzat iparűzésiadó-bevételei.

A konfliktusok az ellenzéken belüli törésvonalakat is előhozták, nevezetesen a DK elvárását az önkormányzattal szemben a kormányellenes front megszervezésében. 

Szintén nem erősítette a „21. századi” imázst a 2010 előtti kormányzáshoz köthető szereplők megérkezése a fővárosi intézményrendszerbe. Ahogy akkoriban írtuk: a Gyurcsány–Bajnai-korszak megbízható káderei vissza­szivárogtak a főváros vérkeringésébe.

Forrásaink szerint az egykori MSZP-s Gál J. Zoltán volt Karácsony egyik legfőbb támasza a kampányban, s a Főpolgármesteri Hivatalba is követte őt. Részt vett a kampányban a Párbeszéd kommunikációs igazgatójaként Murányi András, a Népszabadság utolsó főszerkesztője, valamint Batiz András, aki kommunikációs tréningeket tartott Karácsonynak. Batiz évekig az RTL Klub műsorvezetője volt, majd 2004-ben a Gyurcsány-kormány szóvivője lett. Feltűntek az irányító testületekben olyan, a Gyurcsány-korszakban kormányzati szerepet vállaló figurák is, mint Draskovics Tibor, Katona Tamás, Kolber István, illetve az említett Gál J. Zoltán. A főpolgármester tanácsadókra sem sajnálta a közpénzt.

A Karácsony-éra első igazi botrányát a Pesti úti idősotthonban a járvány alatt uralkodó gyalázatos viszonyok jelentették. Halál, rüh és koronavírus a Fővárosi Önkormányzat idősotthonában – írta le a helyzetet 2020. áprilisi cikkünk címe. Az intézményben nemcsak a pandémia jelentett problémát, a vizsgálatok egyéb hiányosságokat is feltártak. A főpolgármester pert helyezett kilátásba a „propagandasajtóval” szemben, ám fenyegetését végül nem váltotta be.

Elmaradt a zöldfordulat

egyes útvonalakon még súlyosbodtak is 2019-hez képest. A járványhelyzet után elfajultak a közlekedési gondok, különösen a csúcsidőszakban és az ad hoc biciklisávokkal sújtott részeken, mint a Nagykörút. A városvezetés egyre többször zárta le a pesti rakpartot, nemrég, a 3-as metró csúszó és dráguló pályafelújítása után pedig megérkeztek a mentők által is kifogásolt, hírhedt műanyag oszlopok, azaz a pollerek a kerekezőknek átadott egykori buszsávok oldalán. Szeptemberben volt olyan nap, mikor a belvárosban 16 százalékkal volt lassabb a haladás a megszokottnál.

Az eltelt négy év döntései nem mozdították el Budapestet abba az irányba, amit a leendő városvezetés anno lefektetett. Összevetve a 2019-es és az idei tanévkezdés második hetét, a légszennyezettségi adatok azt mutatják, nem lett tisztább a fővárosi levegő – a koronavírus-járvány okozta visszaesés és a magasabb üzemanyagárak ellenére sem. A nitrogén-dioxid mértékét mind a kétszer határérték felett regisztrálták, az ózon koncentrációja növekedett, a benzol és a szálló por értékében nem történt változás. Egy másik mérés szerint pedig jelentősen emelkedett a budapesti levegő károsanyag-tartalma a 2023-as tanévkezdés napján a tavalyi értékekhez képest.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint sem láthattunk valódi zöldfordulatot az eltelt négy évben. Már ha a nyilvánosságban köznevetségszámba menő méhlegelőkre és rovarhotelekre nem gondolunk.

„A városvezetés a gyalogosok és a kerékpárosok felé tolta a hangsúlyt, valamint tendenciává vált az autóközlekedés visszaszorítása” – jelentette ki a Magyar Autóklub főtitkárhelyettese, Sipka Gábor. Az Üllői úti és Váci úti pollerezés nyomán emlékeztetett, hogy a kerékpársáv fizikai elválasztásáról velük vagy a fuvarozók érdekvédelmi szervezetével sem egyeztetett a főváros. „Megfogalmaztuk az ellenvéleményünket, de úgy tűnik, nem ért el sok hatást” – mondta.

Sipka szerint látják, hogy ezek az intézkedések jelentős torlódást, forgalmi gondokat okoznak Budapest útjain, rontva az amúgy sem túl jó légszennyezettségi adatokat. „A dugóban álló autó nyilvánvalóan nem javítja a levegőminőséget” – emelte ki.

Megjegyzendő: a főpolgármestert számos alkalommal tetten érték, ahogy elvileg kerékpáron érkezik valahova, ám sofőr és hivatali autó szállította a környékre. Legutóbb az autómentes napon kellett emiatt feszengenie. Olyan is előfordult, hogy kocsija a buszsávban előzte meg a sűrű forgalmat.

Karácsony Gergely egyébként jórészt a Tarlós-korszakban előkészített fejlesztéseket valósította meg, idetartozik a metró­felújítás, a Blaha Lujza tér, a Széna tér és a pesti rakpart rekonstrukciója, a fonódó villamoshálózat kialakításának folytatása, egyes járműbeszerzések vagy éppen a Lánchíd felújítása. Utóbbi esetében ráadásul új, szűkített tartalmú pályázatot kellett kiírni, s a projekt jócskán megdrágult, az autósok elől pedig végül elzárták az átadott nemzeti jelképet. Ezzel a főváros azt kockáztatja, hogy elesik a kormány nyújtotta hatmilliárdos támogatástól, hiszen annak feltételei között a forgalomnak való teljes visszaadás is szerepelt.

A „szabad városok nemzetközi szövetségét” építő városvezető a kormánnyal való konfliktusban – miután Gyurcsány egy interjúban ismét erősebb kiállást javasolt – tavasszal a jogvitát és az adóbefizetések megtagadását választotta, s kampányt indított. Az akciónak furcsa árnyalatot adott, hogy még idén is több tíz milliós prémiumokat kaptak egyes fővárosi vállalatvezetők.

Külföldi támogatás és belső feszültségek

Kevesen felejtették el a baloldalon Karácsony Gergelynek, hogy az országgyűlési választás előtt úgy döntött: ringbe száll a közös listavezetői posztért. Ám 2021 októberében végül „elütötte a villamos”, a két forduló között váratlanul visszalépett Márki-Zay Péter javára. A hódmezővásárhelyi polgármester így miniszterelnök-jelölt lett, megverve DK-s aspiránsát, Dobrev Klárát.

A főpolgármester az előválasztási, majd a választási kampány idején kénytelen volt némileg hanyagolni a főváros ügyeit. Márki-Zay kitárulkozása és a titkosszolgálati vizsgálódás nyomán pedig hamarosan kiderült, 

Az Action for Democracy elnevezésű, újabban a lengyel választás körül is feltűnő szervezet alapítója a főpolgármester korábbi főtanácsadója, Bajnai Gordon egykori bizalmasa, Korányi Dávid. Ő állította: csupán magánadományokat küldtek a hazai demokratikus közélet és a civil szféra megerősítésére.

A „guruló dollárok” azonban végeredményben a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, illetve a Bajnaihoz és társaihoz köthető cégekhez kerültek. A baloldali pártok tagadják, hogy tudtak volna a külföldről érkező összegekről, ám a következő fejezetet már az 500 millió forintnyi valuta jelentette, amit a párbeszédes Perjés Gábor fizetett be a Karácsony Gergely által még az előválasztás idején gründolt 99 Mozgalomnak. Az egyre kínosabb magyarázkodás szerint a forintot legfeljebb nyomokban tartalmazó készpénzkötegeket adománygyűjtő ládákban szedték össze. Ezt az olvasatot azonban még a főpolgármester egykori szövetségesei sem akaródznak elhinni, ráadásul több nyomozás és vizsgálat is indult a történtek miatt.

Forrásaink szerint ugyan más ellenzéki jelöltben egyik baloldali pártnál sem gondolkodnak, 

a DK, a Momentum, az LMP és az MSZP is lebegteti a döntést. Mindazonáltal alighanem ismét ő száll versenybe júniusban a Fidesz–KDNP még ugyancsak be nem jelentett jelöltjével szemben. Információink szerint a DK nem tett le arról, hogy a háttérben megerősíti dominanciáját a Fővárosi Önkormányzatnál, így inkább a kerületi polgármesterjelöltek körében bővülhet Gyurcsány pártja.

Nyitókép: Földházi Árpád