„Arra talán kár is lenne szót vesztegetni, hogy szavahihetőség szempontjából mégis hová rangsoroljuk a politikusokat, különösen, ha kormányon vannak. A politikai szélkakasokról, a hatalmi zsonglőrökről egész könyvtárakat írtak már, újabban pedig tejes Netflix-sorozat évadokat lehet forgatni róluk, akár a dán parlamentben, akár a Fehér Házban van a munkahelyük. A politikai színváltók között válogatva mégis elsősorban a budapesti Vár miniszterelnöki rezidenciájára küldeném a kaméleonokat, ott van még mit tanulniuk a színváltásról.
Több, mint négy évtizede figyelem a magyar politikát, afféle szakmai ártalomból hol közelebbről, hol távolról, és – saját pechemre – nagyon sok mindenre emlékszem. Éppen ezért tartom riasztónak azt a szellemi zűrzavart, ami az utóbbi hetekben eluralkodott a miniszterelnöki megnyilatkozásokban. Távol álljon tőlem, hogy egy-egy pekingi videófelvétel vagy rádiós nyilatkozat alapján azonnal távdiagnózist állítsak fel, remélem erre megvan a megfelelő szakszemélyzet a kormányfő környezetében. Az azonban elgondolkodtat, hogy mondjuk egy buszvezetőnek, egy rendőrnek vagy akár egy biztonsági őrnek is rendszeresen pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell megjelennie, egy egész ország vezetéséhez pedig semmi ilyenre nincs szükség. Pedig nem ártana…