Rég nem látott hadgyakorlat lesz az ország nyolc pontján

„A Honvéd Vezérkar főnökeként első dolga az volt, hogy felmérte, mi az, amit meg kell tartani és mi az, amit esetleg el kell felejteni az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. Mit sikerült az elmúlt hónapokban ebből meghonosítani?
Az új gondolkodásmódot Magyarország biztonságpolitikai helyzetének megváltozása kényszerítette ki. Az orosz–ukrán háború kitörése után egy békéhez szokott hadsereget kellett felrázni: a kiképzést, a felkészültséget át kellett állítani, hogy felkészült, reagálóképes és jól felszerelt honvédségünk legyen, azonban fontos hangsúlyozni a szomszédunkban zajló háborúval kapcsolatban, hogy Magyarország a béke oldalán áll. Két gyakorlaton keresztül megnéztük a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét. Ennek tükrében megtaláltuk azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni. Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatot tartunk, ahol nemcsak katonai manővereket hajtunk végre az ország nyolc pontján, de felmérjük azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni.

Mikor volt legutóbb ekkora hadgyakorlat?

Hasonló nagyságú, de éles művelet volt a nem robbanó műszaki zárrendszer, közismertebb nevén a határkerítés felépítése 2015-ben, amelyet a migrációs nyomás miatt kellett megépíteni és ma is Magyarország biztonságának alapja. Amikor a Magyar Honvédség megkapta a határvédelmi feladatot, akkor a szerb–román–magyar hármas határtól egészen az osztrák határig kellett kitelepülni, nagy számban kellett csapatokat szétbontakoztatni, szállítani, a logisztikát és a hírközlést megszervezni. Az akkori akció közelített volumenében a novemberre tervezett gyakorlathoz.

(...)

A békéhez erő kell. Hol tart a toborzás?
Most ott tartunk, hogy a honvédség létszáma stabilizálódott, bizonyos tiszti, altiszti kategóriákban pedig növekedni kezdett, emellett pedig emelkedő toborzási létszámról beszélhetünk. Az idén a tiszti és az altiszti képzésre (az úgynevezett Acélkocka rendszerbe) bevonultak összlétszáma ötszáz fő, ez a Magyar Honvédség utánpótlásához megfelelő létszám. A Magyar Honvédség megújul és nemcsak eszközeiben, hanem gondolkodásmódjában is, ez pedig az »Embert a vasra« toborzó kampány kapcsán fizikai formát is öltött. A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállítása és a bevonulás során szakítottunk az eddigi gyakorlattal. 

Egyrészt nem általánosságban toboroztunk, hanem konkrét alakulathoz, konkrét helyőrségbe lehetett jelentkezni Hódmezővásárhelyen, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz. Ide a leendő katona úgy vonul be, hogy az alapkiképzést is itt végzi el, majd a szolgálatát is itt teljesíti. Másrészt egy egyszerűsített felvételi eljárást tesztelünk, természetesen megfelelő szűrőket alkalmazva a kiválasztás során. A felkészített állomány a bevonulás pillanatától kezdve kiemelt bérezést kap, hogy minél előbb harckész, kiképzett, NATO-doktrínákhoz alkalmazható gránátos alegységről beszélhessünk, és innen építkezzünk tovább. 

Mindenkinek, aki megjelent a bevonuláson és katonai szolgálatra alkalmasnak minősült, szolgálati lehetőséget biztosítottunk a Magyar Honvédségben. Az ajánlatra olyan sokan jelentkeztek, hogy az eredetileg egynaposra tervezett programot két napra kellett bontani. A programban összesen 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen, kiemelt bérezéssel. Egyre népszerűbbek a Magyar Honvédség további programjai is: a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket támogató Önkéntes Katonai Szolgálatot ebben a hónapban több mint 150 fiatal választotta, az úgynevezett Egységes alapkiképzési programban pedig kilencven fő vonult be a napokban Kaposvárra és Kecskemétre.”

Nyitókép: Facebook