Ne akarjunk se a következő Szilícium-völgy, se a következő Észtország lenni, mi Magyarország vagyunk, nem szorulunk rá senkire – Böszörményi Nagy Gergely a Mandinernek

2023. szeptember 21. 15:58

Különc civilizációkutató, a Z generáció mentális állapota és mesterséges intelligencia – szeptember 21–22-én kilencedszerre rendezik meg a Brain Bar jövőfesztivált. Az alapítóval, Böszörményi Nagy Gergellyel beszélgettünk.

2023. szeptember 21. 15:58
null
Nagy Gábor

Mik a legnagyobb kihívások „Európa legnagyobb jövő­fesztiváljának” a megszervezésében?
Amikor 2015-ben megalapítottam a Brain Bart, a világ legjobb jövőfesztiválját akartam létrehozni. Ez nem változott, a kihívás minden évben ugyanaz: olyan programot pakoljunk össze, amely nívóban és sokoldalúságban ráver a hasonló külföldi eseményekre. A Brain Bar költségvetését, ennek megfelelően méretét és marketinglábnyomát tekintve nem lett megarendezvény, ám nyugodt szívvel állítom, hogy minőségben megvalósítjuk az ambíciónkat. Ha valaki összeveti a Brain Bar programját a világ nagy jövőfórumaival, az amerikai TED-del és South by Southwesttel vagy az európai Web Summittal, látni fogja, hogy a miénkhez képest ezek konformista konferenciák.

Forrás: Brain Bar

Mire gondol?
A különbségnek három dimenzió­ja van. Egyrészt a Brain Baron lebontjuk a szakterületek közötti falakat, nálunk egyszerre van szó az életmódot és a kultúrát, a politikát és a gazdaságot, a tudományt és a vallást érintő kérdésekről. Másrészt interaktív eseményt, fórumot építünk olyan színpadi formátumokkal, amelyek a közönséget is bevonják a párbeszédbe. Nem utolsósorban 

 

a Brain Baron nemcsak a nemzetközi fősodor véleménye vagy a neki megfelelő álláspontok hangoznak el, hanem az alternatív nézőpontok is.

 

Mindez nagy felkészülést, egész éves szervezőmunkát és az alapértékeinkhez való csökönyös ragaszkodást igényel. Édes teher, remek kihívás.

Mik a jövő kihívásai? Van-e prioritás, ok-okozat, vagy egymástól elkülönülő jelenségekről beszélünk?
Létrejött egy új fogalom, a polikrízis. Arra a jelenségre használják, hogy az ökológiai, politikai és gazdasági válságok összeérnek, egyfajta permanens szükségállapot alakul ki a világban. Ez azt is jelenti, hogy ha meg akarjuk érteni a nagy képet, nem lehet csak az egyik területtel foglalkozni. Vállalt szubjektivitással, de pontosan ez a teljességre törekvés a Brain Bar erőssége.

Forrás: Brain Bar

Kit vár a legjobban a dalszerzők, alvásszakértők, mérnökök, sportolók, vállalkozók, politikusok sorából?
Peter Turchin civilizációkutatót régóta terveztem Budapestre csábítani, idén sikerült. Igazi különc, egyetlen más tudóshoz sem hasonlít a bolygón. Végzettségét tekintve biológus, kezdetben a vadállatokat, például a farkasfalkák belső működését tanulmányozta nagy mennyiségű adat elemzésével. Aztán feltette magának a kérdést: miért ne működne a természettudományos módszer a társadalmak elemzésében is? Miért tekintjük axiómának, hogy a történelmet mindenféle nehezen megragadható dolog, eszmék és személyiségek uralják, s nem a természet törvényei, például a matematika? Emberünk nem talált meggyőző magyarázatot, így lett ő az első, aki a „big data” alapján vizsgálja a Homo sapiens sorsának alakulását. Turchin azt „méri”, hogy a civilizációs válságok ciklikusan ismétlődnek, szerinte azért, mert az elitek rendszeresen túltermelik magukat, s egy idő után nem tudnak elegendő feladatot és egzisztenciát adni a fiataloknak. Ebből születnek a forradalmak, amit a nagy birodalmak egy része is csak úgy tudott elkerülni, hogy a feleslegesnek tartott elitrészeket a gyarmataira küldte külszolgálatba. Turchin szerint nap­jaink jóléti társadalmai a mindenki számára elérhetővé tett felsőoktatással ismét túltermelik az elitjeiket, megint egyre több a helyét és feladatát nem találó értelmiségi. 2010-ben közölt egy hosszú tanulmányt, amelyben azt jósolta, hogy a 2020-as években polgárháború-közeli állapotok alakulhatnak ki az USA-ban és más nyugati országokban. Azonnal megtámadták – a valóságot ismerjük. A közeljövőt érintő jóslatairól és persze a nonkonform kutatási módszeréről is kikérdezzük őt a fesztiválon.

Forrás: Brain Bar

Mi a véleménye az utóbbi évtized egyik, ha nem a leg­nagyobb technikai vívmányáról, a mesterséges intelligenciáról?
Az MI nem először kerül egy mánia középpontjába, valójában az őrület harmadik hullámánál járunk. Az 1960-as és az 1980-as években is volt egy-egy MI-aranyláz: Herbert Simon közgazdász már hatvan évvel ezelőtt azt jósolta, hogy a gépek húsz éven belül kiváltják az összes emberi munka­helyet. Ezeket a mániákat mindig a források elapadása és kiábrándulás követte. Nehéz az ellen érvelni, hogy az MI a jövő egyik fontos építőköve lesz, mégis indokolt egyfajta egészséges szkepszis. Ez az oka annak, hogy a Brain Bar programjában 

 

nem infantilis módon körülrajongjuk, inkább sok­oldalúan vizsgáljuk, méricskéljük ezt a technológiát.

 

Előbb tartunk egy vitát Balogh Péter technooptimista befektető és Emmanuel Maggiori olasz adattudós, a Smart Until It’s Dumb – Why artificial intelligence keeps making epic mistakes (and why the AI bubble will burst) című könyv szerzője részvételével, aztán színpadra hívunk egy huszonéves zsenit, aki a világon először alkotott programot a ChatGPT által generált szövegek, tudományos és szerzői jogi csalások leleplezésére. A japán származású Edward Tian a Princetoni Egyetem hallgatója, aki saját fejlesztésű szoftverével, a GPTZeróval az év elején világszerte a címlapokra került. Végül, de nem utolsósorban Budapestre hívtuk az Egyesült Államok egyik sztárbefektetőjét, a belarusz származású Igor Tulchinskyt, aki saját MI-rendszerrel, matematikai alapon próbálja modellezni a gazdasági mozgásokat. Új könyve, a The Age of Prediction – Algorithms, AI, and the Shifting Shadows of Risk a napokban jelent meg, így nálunk beszél először a kötetről.

Hogy látja, mi Magyarország helye ebben az iparágban? Lehet-e a következő Észtország Magyarország?
Szerintem ne akarjunk se a következő Szilícium-völgy, se a következő Észtország lenni. Egyrészt mi Magyarország vagyunk: ha igaz, amit önmagunkról, a magyar kreativitásról, találékonyságról mondani szoktunk, akkor nem vagyunk rászorulva egyetlen ország másolására sem. Másrészt nem is tudnánk lemásolni másokat, mert a kultúránkat, ezáltal a fejlődési pályánkat alapvetően meghatározza az egyedi karakterünk. 

 

Magyar stratégiára van szükség, amelynek irányát az ország előtt álló sajátos kihívások kell hogy kijelöljék.

 

Például?
A demográfia kérdése feltétlenül ilyen: a hatékony, az MI-ben felsejlő lehetőségeket is kiaknázó automatizációnak például biztosan lehetne szerepe abban, hogy a magyar vállalkozások képesek legyenek megküzdeni a növekvő munkaerőhiánnyal.

Forrás: Brain Bar

Mit jelent a Brain Bar idei üzenete: A fejedben dől el?
Az elsődleges célközönségünk a Z generáció. Idén kiemelt témánk lesz a fiatalok mentális egészsége és annak karbantartása. Nemcsak a jövő kihívásaira, de saját személyes életük problémáira is igaz, hogy csak akkor tudnak megküzdeni velük, ha a lelkiállapotuk alkalmassá teszi őket erre. Ebben is igyekszünk segíteni nekik.

Böszörményi Nagy Gergely
1984-ben született Budapesten. A Brain Bar jövő­fesztivál alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Közép-európai Egyetemen és a Stanford Egyetemen, majd a Londoni Közgazdaság- és Politikatudományi Egyetemen végezte. Nonkonform – A jövő olvasókönyve című kötete 2022-ben jelent meg. A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos katonája.

Nyitókép: Brain Bar

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Claudius1
2023. szeptember 24. 19:41
:):):):) Aki tud menekül .. Nyugatra
Pernahajder
2023. szeptember 23. 06:33
Egyrészt mi Magyarország vagyunk: ha igaz, amit önmagunkról, a magyar kreativitásról, találékonyságról mondani szoktunk, akkor nem vagyunk rászorulva egyetlen ország másolására sem. Akkor a brébár helyett miért nem sikerül magyarul nevet adni?
klebelsbergkulturkor
2023. szeptember 22. 19:07
Ha a nyolcadik osztályosoknak 2 jobb esetben heti 3 óra matematikát tanítanak és heti 1 óra biológiát, akkor tényleg teljesen felesleges célkitűzés a "következő szilíciumvölgynek lenni" ! Sajnos nagyon messze estünk és egyre távolabb esünk gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterünk majd egy évszázadra kiható kultúr és nemzetpolitikai munkásságától. Ideje lenne visszatérni a klebelsbergi gyökerekre és nem csak szólamokban hanem a tettek mezején is !
KBA98
2023. szeptember 21. 17:42
Ismertem a szüleit, nagyon nagy kvalitású emberek, remélem, hogy egyszer követni fogja őket!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!