„Tévedett, nagyot tévedett. Alig egy évvel ezelőtt, még mielőtt megnyerte volna a választásokat, Giorgia Meloni nagyon igyekezett, hogy a nemzeti virtusként tálalt »tengeri blokáddal« oldja meg a migrációs kérdést. Most, hogy a kormányzása alatt a migránsok száma megduplázódott, már európai uniós szolidaritásra szólít fel, és az Európai Bizottság elnökét elviszi Lampedusára, ahová egy nap alatt több, mint hétezer ember érkezett – több, mint a sziget egész lakossága.
Jobb későn, mint soha, de amit az európai parlamenti képviselők és a 27 állam- és kormányfő túlnyomó többsége támogat. Mivel végre meggyőződött erről, muszáj megmondania a politikai barátainak, különösen a Budapesten és Varsóban kormányzóknak, hogy az európai partokra érkező migránsokat természetesen szét kell osztani az összes uniós tagállam között, nem pedig ráhagyni a felelősséget a mediterrán országokra. Azok a tagállamok pedig, amelyek elutasítják ezt az elosztást, járuljanak hozzá a költségekhez.
Ezen a javaslaton kívül nincs is más választásunk. Ha nem hajtjuk végre, akkor vagy magára hagyjuk Olaszországot, és vele együtt Ciprust, Máltát és Görögországot is, vagy elsüllyesztjük azokat a csónakokat, amelyeket a hullámok addigra nem küldtek a tengerfenékre. Az első esetben gyakorlatilag hagyjuk, hogy szétrobbanjon az Unió, a másodikban pedig tömeges bűncselekményeket szervezünk.”
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Ciro Fusco