A honvédelmi miniszter kezdeményezésére a Petőfi-laktanya a Mária Terézia-laktanya nevet vette fel.
„A magyaroknak uralkodóik sorában alig volt királynőjük. Bár nem Mária Terézia volt az egyetlen, mégis, ha női magyar uralkodót akarunk mondani, ő jut eszünkbe. Nagy uralkodó volt. S hogy nekünk, magyarok, ez jó volt-e? Az érmének két oldala van.
Egyfelől ott van a mádéfalvi veszedelem, a székelyek legyilkolása. Amelyre persze lehet azt mondani, hogy csak egy tisztviselő túlkapása volt. Csakhogy miféle adminisztráció volt az, amelyben ez beleférni látszott? Ott van a sötét oldalon a protestánsok üldözése, a külföldi tanulás, a peregrináció eltiltása, s az, hogy Debrecenbe, a kálvinista Rómába katolikus főbírót tesznek. Csak ne felejtsük: a királynő uralkodása elején a magyar parasztság nagy többsége még a kálvini hitvallás követője. A magyar szinte egyenlő a reformátussal. De nemcsak Mária Terézia támogatja a katolicizmus erőteljesebb terjesztését, hanem főuraink és kisebb birtokosaink is, azzal, hogy magyar parasztjaikat sokszor választás elé állítják: vagy a vallásukat hagyják el, vagy a lakóhelyüket.
A nagy betelepítés korszakában vagyunk, tehát bőven van jelentkező a pusztán maradt országba való költözésre. A kedvezményekkel szervezett módon csábított németek. A Kárpátokon túli eszelős kizsákmányolás elől menekülő, elvadult románok. A Felvidék hegyei közül lejjebb ereszkedő szlovákok és ruszinok. S a római és a görög katolikus vallásúakat az udvar támogatja a reformátusokkal szemben, ami bizony nyelvi-nemzeti viszonyainkat is előnytelenül változtatja meg.
De ha a mérleg másik oldalát nézzük, az ország ujjátelepítésére tényleg szükség van. A viszonyok rendeződni látszanak, és az ország épül. Mária Terézia csatolja az országhoz Fiumét, és Délvidéken a katonai határőrvidékből néhány részt, elkezdi betagolni a szinte területenkívüliséget élvező szerbeket a magyar államba, s a magyar-horvát közjogi kötelékeket is szorosabbra fűzi. 1778-ban pedig orvosolta azt a sérelmes helyzetet is, hogy a töröktől a második lépcsőben visszafoglalt Temesközbe, a Bánátba nem vándorolhatta be magyarok: ismét magyar fennhatóság alá helyezte a területet, s engedélyezte magyarok letelepedését is.”
Nyitókép: Mária Terézia mint magyar királynő, ismeretlen festő műve, 1750 körül
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Van egy régi, jól bevált brüsszeli recept. Vegyünk egy valódi problémát, keverjük össze egy másik valódi problémával, öntsünk rá néhány liter ideológiát, majd tálaljuk úgy, mintha zseniális, sőt humanitárius megoldást találtunk volna.
Az ukránok szerint tüdőgyulladást kapott a katonai alapkiképzés közben. Alig 46 éves volt.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
A Magyar Honvédség főparancsnokaként lő- és menetgyakorlaton vettem részt az MH BHD püspökszilágyi kiképzőbázisán.
A nyomozás során kiderült, hogy a támadók szabotázshoz szükséges eszközöket készítettek elő.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
