A honvédelmi miniszter kezdeményezésére a Petőfi-laktanya a Mária Terézia-laktanya nevet vette fel.
„A magyaroknak uralkodóik sorában alig volt királynőjük. Bár nem Mária Terézia volt az egyetlen, mégis, ha női magyar uralkodót akarunk mondani, ő jut eszünkbe. Nagy uralkodó volt. S hogy nekünk, magyarok, ez jó volt-e? Az érmének két oldala van.
Egyfelől ott van a mádéfalvi veszedelem, a székelyek legyilkolása. Amelyre persze lehet azt mondani, hogy csak egy tisztviselő túlkapása volt. Csakhogy miféle adminisztráció volt az, amelyben ez beleférni látszott? Ott van a sötét oldalon a protestánsok üldözése, a külföldi tanulás, a peregrináció eltiltása, s az, hogy Debrecenbe, a kálvinista Rómába katolikus főbírót tesznek. Csak ne felejtsük: a királynő uralkodása elején a magyar parasztság nagy többsége még a kálvini hitvallás követője. A magyar szinte egyenlő a reformátussal. De nemcsak Mária Terézia támogatja a katolicizmus erőteljesebb terjesztését, hanem főuraink és kisebb birtokosaink is, azzal, hogy magyar parasztjaikat sokszor választás elé állítják: vagy a vallásukat hagyják el, vagy a lakóhelyüket.
A nagy betelepítés korszakában vagyunk, tehát bőven van jelentkező a pusztán maradt országba való költözésre. A kedvezményekkel szervezett módon csábított németek. A Kárpátokon túli eszelős kizsákmányolás elől menekülő, elvadult románok. A Felvidék hegyei közül lejjebb ereszkedő szlovákok és ruszinok. S a római és a görög katolikus vallásúakat az udvar támogatja a reformátusokkal szemben, ami bizony nyelvi-nemzeti viszonyainkat is előnytelenül változtatja meg.
De ha a mérleg másik oldalát nézzük, az ország ujjátelepítésére tényleg szükség van. A viszonyok rendeződni látszanak, és az ország épül. Mária Terézia csatolja az országhoz Fiumét, és Délvidéken a katonai határőrvidékből néhány részt, elkezdi betagolni a szinte területenkívüliséget élvező szerbeket a magyar államba, s a magyar-horvát közjogi kötelékeket is szorosabbra fűzi. 1778-ban pedig orvosolta azt a sérelmes helyzetet is, hogy a töröktől a második lépcsőben visszafoglalt Temesközbe, a Bánátba nem vándorolhatta be magyarok: ismét magyar fennhatóság alá helyezte a területet, s engedélyezte magyarok letelepedését is.”
Nyitókép: Mária Terézia mint magyar királynő, ismeretlen festő műve, 1750 körül
Kamarás Iván nyilatkozott a TV2 és a Megafilm új produkciója, a S.E.R.E.G. c. sorozat sajtóbemutatóján, mikor elmondta, hogy mi a véleménye a katonaságról.
Ilyen rövid idő alatt ennyi önkéntes még soha nem jelentkezett a haderőbe.
„Ott vagyunk, ahol szükség van ránk” – írta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a közösségi oldalán.
Ötven évig volt Magyarország királya, közben német-római császárrá emelkedett, és az oszmánok előretörését is feltartóztatta. A kissé elfeledett Zsigmond igazán nagy egyénisége volt a magyar és az európai történelemnek. Skorka Renáta történészt kérdeztük.
Kibeszélt a Politicónak egy magasrangú francia tábornok, aki a katonai mobilitás Európán belüli akadályait kifogásolja, melyeket el kelle hárítani.
A liberálisoknak nem tetszik a kötelező jelleg.
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
