A honvédelmi miniszter kezdeményezésére a Petőfi-laktanya a Mária Terézia-laktanya nevet vette fel.
„A magyaroknak uralkodóik sorában alig volt királynőjük. Bár nem Mária Terézia volt az egyetlen, mégis, ha női magyar uralkodót akarunk mondani, ő jut eszünkbe. Nagy uralkodó volt. S hogy nekünk, magyarok, ez jó volt-e? Az érmének két oldala van.
Egyfelől ott van a mádéfalvi veszedelem, a székelyek legyilkolása. Amelyre persze lehet azt mondani, hogy csak egy tisztviselő túlkapása volt. Csakhogy miféle adminisztráció volt az, amelyben ez beleférni látszott? Ott van a sötét oldalon a protestánsok üldözése, a külföldi tanulás, a peregrináció eltiltása, s az, hogy Debrecenbe, a kálvinista Rómába katolikus főbírót tesznek. Csak ne felejtsük: a királynő uralkodása elején a magyar parasztság nagy többsége még a kálvini hitvallás követője. A magyar szinte egyenlő a reformátussal. De nemcsak Mária Terézia támogatja a katolicizmus erőteljesebb terjesztését, hanem főuraink és kisebb birtokosaink is, azzal, hogy magyar parasztjaikat sokszor választás elé állítják: vagy a vallásukat hagyják el, vagy a lakóhelyüket.
A nagy betelepítés korszakában vagyunk, tehát bőven van jelentkező a pusztán maradt országba való költözésre. A kedvezményekkel szervezett módon csábított németek. A Kárpátokon túli eszelős kizsákmányolás elől menekülő, elvadult románok. A Felvidék hegyei közül lejjebb ereszkedő szlovákok és ruszinok. S a római és a görög katolikus vallásúakat az udvar támogatja a reformátusokkal szemben, ami bizony nyelvi-nemzeti viszonyainkat is előnytelenül változtatja meg.
De ha a mérleg másik oldalát nézzük, az ország ujjátelepítésére tényleg szükség van. A viszonyok rendeződni látszanak, és az ország épül. Mária Terézia csatolja az országhoz Fiumét, és Délvidéken a katonai határőrvidékből néhány részt, elkezdi betagolni a szinte területenkívüliséget élvező szerbeket a magyar államba, s a magyar-horvát közjogi kötelékeket is szorosabbra fűzi. 1778-ban pedig orvosolta azt a sérelmes helyzetet is, hogy a töröktől a második lépcsőben visszafoglalt Temesközbe, a Bánátba nem vándorolhatta be magyarok: ismét magyar fennhatóság alá helyezte a területet, s engedélyezte magyarok letelepedését is.”
Nyitókép: Mária Terézia mint magyar királynő, ismeretlen festő műve, 1750 körül
Kamarás Iván nyilatkozott a TV2 és a Megafilm új produkciója, a S.E.R.E.G. c. sorozat sajtóbemutatóján, mikor elmondta, hogy mi a véleménye a katonaságról.
Ilyen rövid idő alatt ennyi önkéntes még soha nem jelentkezett a haderőbe.
„Ott vagyunk, ahol szükség van ránk” – írta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a közösségi oldalán.
Ötven évig volt Magyarország királya, közben német-római császárrá emelkedett, és az oszmánok előretörését is feltartóztatta. A kissé elfeledett Zsigmond igazán nagy egyénisége volt a magyar és az európai történelemnek. Skorka Renáta történészt kérdeztük.
Kibeszélt a Politicónak egy magasrangú francia tábornok, aki a katonai mobilitás Európán belüli akadályait kifogásolja, melyeket el kelle hárítani.
A liberálisoknak nem tetszik a kötelező jelleg.
Klujber Katrin lett a torna gólkirálynője, a bronzmeccsen kilencet lőtt, de magáról nem akart beszélni...
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
