Helyreállt a világ rendje, ismét az alapkamat az irányadó kamat Magyarországon – erről szól a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntése.
A jegybanki alapkamat Magyarországon tavaly szeptember vége óta 13 százalékon áll, azonban az elmúlt szűk egy évben nem ez, hanem az egynapos betéti ráta irányította a magyarországi gazdasági folyamatokat. A vészkamatemelésre tavaly októberben azért volt szükség, mert a piac Matolcsy György jegybankelnök azon bejelentésére, hogy a jegybank 13 százalékon megáll az alapkamat emelésével, a forint elleni durva támadásokkal reagált. A forint tavaly október 13-án elérte történelmi mélypontját az euróval (434,110) és a dollárral (449,995) szemben is. A piac által shortolási felhívásnak értékelt jegybankelnöki nyilatkozat mellett a forint ellen szóltak akkoriban a magyar külkereskedelmi deficitre, ezáltal az árfolyamra jelentős hatással bíró energiaárak, valamint a dollár euróval szembeni brutális erősödése is.
A jegybank akkor a 13 százalékos alapkamatot változatlanul hagyva 18 százalékosra emelte az egynapos betét kamatát, ezáltal ez vált az effektív kamattá – azon kamattá, amely a bankok hitelkamatait meghatározza. Az elmúlt évben ezzel a kamatpolitikával sikerült a forintot a mélypontról visszarántani és stabilizálni, s idén már az irányadó kamat csökkentésére is lehetőség nyílt a forint összeomlása nélkül, így csökkenhettek az államadósság finanszírozási költségei is.
A piacok általában rossz néven veszik, ha az alapkamat nem egyezik az irányadó kamattal, ez zavarodottságot okoz. Ezért az alapkamat és az irányadó kamat különválása rendkívüli jegybanki helyzetként értelmezhető – a mai döntéssel pedig a jegybank életébe visszatértek a békeidők, az alapkamat ismét irányadó kamat. A kamatcsökkenésnek örülhetnek mindazok, akik a közeljövőben hitelfelvételt terveznek, s ez segíthet a gazdasági növekedés beindításában is.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás