A DK hosszú hetek óta a Facebookon számol be az egyéves tevékenységéről, a posztok tele vannak önimádattal és önfényezéssel, de az is kiderül belőlük, miért ők a legerősebbek az ellenzéki oldalon.
Ha valakit esetleg érdekel, hogy az ellenzéki pártok közül miért a Demokratikus Koalíció a legéletképesebb, hogyan állhatnak a közvélemény-kutatási adatok szerint 15-20 százalékon, annak érdemes végiggörgetni a párt Facebook-oldalát, ahol a nyáron heteken át „Ilyen volt a DK elmúlt egy éve!” címmel több részben mutatták be, hogy az elmúlt esztendőben mivel múlatták a párt tagjai az idejüket.
Természetesen ebben az összesítésben kiemelt szerepet kap a tavaly szeptemberi valódi politikai ellenzéki innováció, amikor Dobrev Klára vezetésével megalakították az árnyékkormányukat. A Fidesz, a jobboldali média, a konzervatív véleményformálók meglehetősen komolytalannak, kissé talán nevetségesnek is tartották és tartják a mai napig is, hogy létrehozták ezt a semmi hagyománnyal nem rendelkező „testületet”.
A DK korábbi szövetségesei, a többi ellenzéki párt sem tulajdonított kezdetben ennek nagy jelentőséget, majd ahogy telt-múlt az idő, rémülten vették tudomásul, hogy ellopták tőlük a show-t,
Dobrevék nem törődnek azzal, hogy sokan lesajnálják őket,
úgy csinálnak, mintha valóban alternatívát jelentenének az Orbán-kormánynak.
Nem véletlen, hogy az értékelésükben most azt írták, „az árnyékkormány bebizonyította, hogy felkészült a kormányzásra, és arra, hogy visszaadja a reményt a magyarok elfeledett millióinak. Azóta számos javaslatot dolgoztunk ki, mind egy céllal: hogy megmutassuk, kormányváltás után képesek lennénk letörni az orbáni inflációt, kivezetni Magyarországot a megélhetési válságból, és elhozni az európai Magyarországot”.
Mindezek persze csak nagy lózungok, de sok balliberális szimpatizánsnál bejöhet ez a szöveg.
Ugyanakkor már az első ülésükön konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, többek között, hogy meg kell védeni az embereket a kormányzati rezsiemeléstől, és be kell vezetni az európai minimálbért. Nyilván szóba került az is, hogy ehhez azért először valódi kormányra kellene kerülniük, ami azért nem lesz egyszerű menet.
Az már kevésbé érdekel bárkit is, hogy az elmúlt egy évben a DK-sok 14 törvény-, 37 határozati javaslatot, 50 módosító javaslatot, 1065 írásbeli kérdést, 752 felszólalást jegyeztek a tavalyi alakuló üléstől az idei nyári ülésszak végéig, de a számokkal mindig érdemes operálni, gondolják.
Azt minden párt célként tűzi ki, hogy elmennek vidékre, az emberek közé, kitelepülnek piacokra, terekre, bevonulnak a művelődési házakba, lakossági fórumokat tartanak. A DK ezt valószínűleg komolyabban vette, mint az egykori szivárványkoalíció többi tagja. Tavaly szeptemberben az ország mintegy 70 pontján szerveztek szeptemberiálist, ősszel az országgyűlési frakció Pécsett tartotta meg a kihelyezett frakcióülését, tavasszal pedig Szegeden. Miskolcon Dobrev arról beszélt – állítólag annyi érdeklődő volt, hogy alig fértek be a több százas terembe –, hogy váltják valóra a magyarok ezeréves álmát, az európai jólétet.
Néhány európai balliberális politikus szerint a DK az ellenzéki oldalon tényező Magyarországon, ezt bizonyítja az is, hogy Dobrevet fogadta Olaf Scholz német kancellár. Márciusban pedig Londonban találkoztak a brit árnyékkormánnyal, ahol Dobrev Klára Keir Starmerrel tárgyalt, aki a párt szerint minden valószínűséggel Nagy-Britannia következő miniszterelnöke lesz, bár – tesszük hozzá – ehhez a toryknak is lesz még néhány szavuk. 2022 novemberében
Dobrevék, valamint a magyar diákok és tanárok, a pedagógus szakszervezetek képviselői Brüsszelben találkoztak az Európai Parlament képviselőivel és az Európai Bizottság biztosaival.
Októberben már arról számolhattak be, hogy a legerősebb ellenzéki pártként, 15 ezer taggal és 1 millió szavazóval a hátuk mögött rendezték meg a XII. kongresszusukat. Az, hogy valójában hány párttagjuk van, sosem tudjuk meg, s az egymillió szavazó is túlzás, de tény, hogy tavaly ősszel már a balliberális koalíció második legerősebb pártjánál, a Momentumnál is háromszor nagyobbak voltak, már ami a népszerűségüket illeti.
S a februári, XIII. kongresszusukon azt állapíthatták meg, hogy az ellenzéki oldalon sikerült a pozíciójukat megerősíteni. A konklúzió pedig az, hogy szerintük ma már mindenki számára egyértelmű: csak Dobrev Klára szociáldemokrata árnyékkormánya és a DK tudja elhozni a reményt, ezért februárban kampányt indítottak, hogy ezt mindenki meg is tudja.
Decemberben elindult a DK TV, a műsorba az állandó résztvevők mellett vendégeket is mindig meghívnak. S bár a vicceskedéssel, jópofáskodással vegyes komoly, kemény hangvételű politizálgatás olykor nagyon kínos beszélgetéseket szül, de legalább elmondhatják maguknak és a táboruknak, hogy nekik tévéjük is van. Március végén útjára bocsátották a DK TV második saját gyártású műsorát, a DK Kulisszát, amelyből meg lehet tudni, mi zajlik a kulisszák mögött, hogyan telik egy politikus napja, mik a legnagyobb viták, balhék, legviccesebb és legmeghatóbb pillanatok valódi történetei. „Soha nem hallott titkokat mutattunk be, soha nem látott felvételeket, tabuk nélkül” – igyekeznek felkelteni az érdeklődést.
Azt egyik politikai erő sem úszhatja meg, hogy orrba-szájba tartsa a konferenciákat, szakmai fórumokat.
A DK nem is volt rest, mindjárt az év elején keményen belecsapott a lecsóba,
a tanácskozásuk ugyanis arról szólt, hogy „Magyarország sorsa múlhat azon, hogy Orbán végrehajtja-e az Európai Unió kéréseit, és megjönnek-e az uniós források, vagy halad tovább a pártállami diktatúrák útján”.
S mivel az oktatás ügye az utóbbi egy esztendőben nagyon forró téma lett, bizonyítaniuk kellett, hogy bezzeg ők minden nehézséget meg tudnak oldani, mindent bajt képesek orvosolni. Barkóczi Balázs oktatási és kulturális árnyékminiszter minderről oktatáskutatókkal, iskolaigazgatókkal és a legnagyobb pedagógus szakszervezetek képviselőivel beszélt.
Februárban gazdasági konferenciát tartottak, ahol hazai és nemzetközi szakértőkkel beszélgettek Magyarország gazdasági kilátásairól. S nem meglepő módon megállapították, „olyan kormányra van szükség, amely a magyar emberekbe fekteti a pénzt, amelynek az az elsődleges célja, hogy a magyarok itthon kereshessenek európai bért”.
Áprilisban pedig – naná, hogy megint telt ház előtt! – szakértőkkel igyekeztek rávilágítani „Orbán ördögi tervének, az Európai Unióval való szakításnak a társadalmi, gazdasági veszélyeire”. S átvéve a kormány retorikáját, ők is harcolni fognak a következő hónapokban, méghozzá „az orbáni Huxit” ellen, hogy megerősítsék Magyarország európai uniós tagságát. Az persze nem zavarja Gyurcsányékat, hogy a kormánytól egyetlen olyan jelzés sem érkezett, hogy egyáltalán komolyan felvetődött volna ez a kérdés.
A DK úgy gondolja – bár ezt persze nem mondják ki túlzottan nyíltan, de utalnak rá –
semmi szükség nincs sem a Párbeszédre, sem az LMP-re,
hiszen ők a zöld ügyekkel, a klímaváltozással is a legmagasabb szinten foglalkoznak, az árnyékkormány számára ezek a legégetőbb kérdések közé tartoznak. Ezért nem voltak restek márciusban ilyen tematikájú konferenciát szervezni, civil szervezetek, szakértők, zöld politikusok bevonásával.
Az Ukrajnában dúló háború kapcsán nálunk is központi téma lett a honvédelem kérdése, ezért a DK sem hallgathatott, színre lépett tehát Vadai Ágnes honvédelmi árnyékminiszter, és a főnökével egyetemben konferencián vitatták meg a legújabb katonai kihívásokat. Persze nem csupán szakkérdésekben nyilvánultak meg, abból indultak ki, hogy „Orbán az elmúlt években tudatosan gyengítette a NATO-val és a nyugati szövetségeinkkel a kapcsolatunkat, miközben mindent elkövetett, hogy Magyarországot még szorosabb orosz függőségbe taszítsa”.
A gyermekvédelmi konferenciájukon azt sulykolták a hallgatóságukba, hogy egy gondoskodó kormánynak minden gyermek egyformán számít, családi helyzettől, származástól és vagyontól függetlenül. Ezért olyan programot dolgoznak ki, amely nem tesz különbséget gyermekek között, hiszen a jövőjük nem múlhat azon, hogy hová születtek.
De talán az egész értékelősdi legérdekesebb része az a videó, amelyen az látható, amelyen Gyurcsány Ferenc – a pártelnök egyébként a többi posztból gyakorlatilag teljesen hiányzik – Szegeden azt magyarázza a fiataloknak, mit keres ő még a politikában. Ágoston – a vezetékneve nem derül ki a felvételből – ugyanis felteszi a kérdést, mennyire segítené vagy mennyire hátráltatná az ellenzéket, ha ő félreállna. A DK elnöke azt mondta, 2002 óta legalább tíz ellenzéki formáció lépett színre.
„Hol vannak? Én akadályoztam őket, hogy sikeresek legyenek? Énmiattam van két százalékon az MSZP, LMP, öt százalékon a Momentum?”
– tette fel a kérdést, majd arról mesélt, hogy az MSZP-ből történő kiválása után a semmiből építették fel a DK-t. A gyurcsányozásról pedig kijelentette, az ellenfelei szeretnék kirugdalni a magyar politikából, „és a még gyengébb és még közepesebb saját oldalamon lévő csávók, merthogy tehetségtelenek, ezt látják a legkönnyebb megoldásnak, hogy megszabaduljanak tőlem. Tessék legyőzni, tessék jobbnak lenni, tessék jobb országot csinálni és elmegyek a francba” – biztatott mindenkit.
Majd saját nagyszerűségétől elalélva azt mondta, ő egy önérzetes, becsületes pasi, nagyon tisztességes hazafi.
Nyitókép: Facebook
🇭🇺🇪🇺
🇭🇺🇪🇺
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
A Tisza és a DK ugyanazt akarja: Ukrajna gyors uniós csatlakozását és Magyarország azonnali leválását az orosz energiáról.
Az a politikus, aki a választások előtt menekülőutakat keres magának, inkább ne vezessen politikai közösséget. Interjú.
Grundtner András, a Mi Hazánk jelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy elveszőben van mindaz, ami Hegyvidékre jellemző volt. Míg a kormánypárti induló, Steiner Attila a kerület gazdátlanságát emelte ki.
Orbán nyilvános beszédein spontán összeverődött emberek skandálják, hogy „Mocskos Fidesz!”
A Nézőpont Intézet több szempontból is jóval reálisabban mér, mint a Medián.
Kísérje figyelemmel a mérkőzést a Mandiner élő, szöveges tudósításával!
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
