Azt szerettük volna megtudni, hogyan került a címlapra kerülő homoszexuális párhoz a gyermekük – örökbefogadás útján vagy béranyai szolgáltatással?
Baranya Róbert és Nagy Gábor írása
Ahogy azt sejteni lehetett, de talán ahogy azt egyesek várták is, hatalmas botrányt kavart az ELLE női magazin lapszámának címlapja, amin egy kisgyermekes homoszexuális házaspár látható „Born From Love”, azaz Szerelemből született felirattal, az újságban pedig egy velük készült interjú olvasható.
Ebből mások mellett kiderült, a gasztrovállalkozóként ténykedő Hlatky-Schlichter Hubert és az idegsebészként dolgozó párja, Szegedi László majd egy éve hagyta háta mögött Magyarországot, Svédországba költöztek, s ugyan „axióma volt számukra a nemzeti identitástudat” – előbbi budapesti „lokálpatriótának tartja magát” –, de ott bujkált bennük a vágy, hogy édesapák legyenek. A kislány, Hannabelle áprilisban érkezett hozzájuk, így váltak igazi „családdá”. Arról azonban egyáltalán nem esett szó a beszélgetésben, hogyan került hozzájuk a kisgyermek.
Örökbefogadás történt? Ha igen, hol? Béranyai szolgáltatást vettek igénybe? Ha igen, mely országban?
Ezekkel kerestük meg mindkettőjüket; ám Szegeditől azt a választ kaptuk, a személyiségi jogaikra, illetve a gyermekük védelmére való tekintettel hasonló kérdésekre nem áll módjukban válaszolni. „Minden olyan információ, amit meg akartunk osztani a témában, megtalálható az ELLE magazin interjújában” – fűzte hozzá.
Pedig fontos kérdéseket pedzegettünk; idehaza például az örökbefogadás szabályai az elmúlt időszakban többször változtak annak érdekében, hogy előnyben részesítsék a házaspárokat a procedúra során, a béranyaság /dajkaanyaság pedig Magyarországon bűncselekménynek minősül.
Vannak országok, ahol a béranyaság legálisnak számít,
hiába merülnek fel ennek kapcsán etikai kérdések is, csupán pénzt tilos kérni érte; de valahol ez sem tiltott. A fentiek fényében érdekesség továbbá, hogy az úgynevezett altruista dajkaanyaság Portugáliában, Hollandiában legálisnak számít.
A petesejt-adományozás viszont itthon engedélyezett hozzátartozók között, bizonyos feltételek mellett.
A pillanat, mikor kiderül, Hlatky-Schlichter Hubert és Szegedi László szülők lesznek.
Öröm, szeretet, barátság – Hlatky-Schlichter Hubert nagyon jó kapcsolatot ápol Colleen Bell volt budapesti amerikai nagykövettel.
Április 12-én ott ébredtek, ahol kimondták egymásnak az igent. „Ma itt éltük meg utolsó napját a kettes létnek és indultunk egy másik élet felé, pont ilyen vidáman, boldogan, csak most ketten voltunk jelen, utoljára ketten…”
Irány Svédország! – apukák indulnak, elhagyják Magyarországot. Szívük telis-tele szeretettel, olvasható a bejegyzésben.
„A gyerek első cipője az egyik apukájától egy stílusos svéd csavarral – írta az oldalán Hlatky-Schlichter Hubert. – Még csinosítgatjuk, hogy tökéletes kis fészket rakjunk neki...”
És megérkezett Hannabelle..., kivel nem tud betelni Hlatky-Schlichter Hubert. Egész nap csak nézegeti, ölelgeti, szeretgeti – olvasható egy másik Instagram-posztban.
A babát Isten éltesse sokáig testi-lelki egészségben, a konkrét esettől rá tekintettel vonatkoztassunk is el – a jelenségen viszont hadd szabadjon fennakadni.
Visszatérve az örökbefogadás hazai keretrendszeréhez, a hatályos rendelkezések szerint az örökbefogadás lehet nyílt vagy titkos. Előbbi esetben a gyermeket világra hozó édesanya és a befogadó(k) ismerik egymást, utóbbi esetben (amely jellemzően már a gyermek pár éves korában kerül sor) nem.
Az örökbe fogadandó gyermeket először a vármegyei várólistákon szereplő kérőkhöz kell kiajánlani, majd, ha ez nem vezet eredményre, az országos listán lévőknek.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) főszabálya szerint csak házaspárok fogadhatnak örökbe,
mely körbe hazánkban az Alaptörvény szerint csupán különnemű párok tartozhatnak. Ezt az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Szikra Levente is megerősíti.
A főszabály alól kivételt kizárólag a rokonok, valamint szülő házastársa általi örökbefogadás, illetve különös méltánylást igénylő esetben az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy jelent. (Ám velük szemben előnyt élveznek a házaspárok.)
Az egyedülállók akkor kerülhetnek örökbefogadói helyzetbe, ha sem a vármegyei, sem az országos listán nem találnak befogadó szülőt.
De mint arra Szikra Levente is felhívta a figyelmet, utóbbi körre nézve néhány éve szigorodtak a szabályok, mert több olyan eset is volt, amikor egyedülállóként fogadott örökbe azonos neművel párkapcsolatban élő személy, „ami a szabályok kijátszásaként értékelhető”. Erre tekintettel alakította ki a jogalkotó azt a rendszert,
amiben a családpolitikáért felelős tárcavezető egyedi engedélye esetén van pusztán lehetőség egyedül örökbe fogadni.
Ezért a területért ma a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel, annak vezetője, Csák János hivatott dönteni e kérelmekről.
Az ELLE magazin címlapi interjújából kiindulva adódik még egy kérdés: ha most Magyarországon egy homoszexuális párt gyermeket szeretne örökbe fogadni, egyikük egyedülállóként kezdeményezheti? Az örökbefogadás előfeltétele minden esetben az, hogy a gyámhatóság eljárásában alkalmassá nyilvánítsa a jelentkezőt – reagált felvetésünkre a szakértő.
Ebben az eljárásban ugyanis az állam megvizsgálja, hogy az örökbe fogadó szülő alkalmas-e a gyermek örökbefogadására.
A jelentkező köteles nyilatkozni többek között arról is, kivel él egy háztartásban;
valamint fontos szabály az is, hogy ha körülményeiről nem a valóságnak megfelelő tájékoztatást adja, akkor alkalmatlannak minősíti a hatóság, és három évig nem kérelmezhet újra örökbefogadást – mutatott rá az Alapjogokért elemzője.
Hozzátette, a konkrét gyermek örökbefogadása előtti eljárásban – mely az alkalmassá nyilvánítást követi – személyesen meg kell hallgatni a jelentkezőt, ami egy újabb vizsgálati kört jelent a szabályok betartása érdekében. A jogalkotó tehát egy szigorú, zárt rendszert hozott létre,
amelyben a házaspároknak és a gyermek rokonainak egyértelmű előnye van az egyedülállókkal szemben
– mondta Szikra Levente. „Ez a rendszer a gyermekek érdekeit szolgálja”.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzőjének értékelése szerint az a helyes, „ha a gyermek lehetőleg családban nő fel, ahol mind anyai, mind apai mintát láthat – az államnak kötelessége a gyermekek érdekében az ilyen helyzetek favorizálása”.
Nyitókép: Instagram
Hódmezővásárhely pályázata is befutó lett, így csongrád-csanádi megyei jogú város felelhet a jövőben a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyért.
Még a nyolcvanas években, talán Hofi vagy más tévéképernyőre engedett tréfamester mondta viccesen, amikor a homoszexualitás valahogy szóba került, hogy addig nincs baj, amíg nem lesz kötelező.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
A TISZA-vezér azt is mondja, nem ő fogja ezt eldönteni, mert nem egy erkölcsi orákulum, ami kiderült a róla szóló hanganyagokból, amelyek állítása szerint manipuláltak. De ha összevágott felvételek jöttek ki az EP-képviselőről, hogy jönne le mások számára, hogy jómaga nem egy erkölcsi orákulum? – adódik a kérdés.
A szkeptikusok szerint sokan a pozitív elbírálás reményében „adják ki magukat melegnek”.
Különösen igaz ez, ha egy olyan ember mondja, aki éppen az ország vezetésére készül.
Lapunk podcastműsorában munkatársaink Dull Szabolcs politikai elemzővel beszélgettek arról, hogy nagyon felfokozott helyzet alakult ki a hazai politikai életben.
Hamarosan nyilvánosságot láthat a dokumentum, s lebukhat az amerikai pedofilmaffia.
