A tavasszal, elnöki kegyelemmel szabadult egykori radikális aktivista szerint most kell észnél lennünk. Interjúnk.
Mi történt önnel azóta, hogy áprilisban kijött a börtönből?
A tavalyi nyaramat rács mögött töltöttem, úgyhogy az ideit igyekeztem kihasználni, kipihenni a 14 év alatt történteket, úgyhogy ez egyben egy csendes, visszahúzódó időszak is volt.
A terrorizmus vádjával indult perük még nem zárult le teljesen, hiszen négy vádlott ügye harmadfokra került. Mennyire követi még az eljárást?
Elsődleges fontosságú mindannyiunk számára, hogy az ő ügyük is megoldódjon.
A négy vádlott egyike – aki egyébként is felfüggesztettet kapott – látva a mi kegyelmi döntésünket, időközben visszavonta a fellebbezését, ezért már csak három vádlott-társam sorsa van függőben. Egyelőre annyit tudunk, kijelölték a kúriai tanácsot, amely tárgyalja majd az ügyet harmadfokon, de a tárgyalás időpontját még nem tudjuk. Nem is nagyon akarok addig komolyabban megszólalni közéleti témában, amíg ez le nem zárul, nehogy valami balos médiatámadásnak tegyem ki feleslegesen magunkat. De egyébként
az áprilisban kegyelmet kapott hatunk számára sem ért véget az ügy az elnöki kegyelemmel,
hiszen a minket elmarasztaló ítélet jogerős, azt nem helyezték hatályon kívül. Az ügyészség pedig fél évig még élhet a felülvizsgálat jogával. Ha így tesznek, nekünk is lépnünk kell.
Azt ugyanakkor fontos leszögeznem, hogy mi a Fővárosi Ítélőtábla döntését nem fogadjuk el semmilyen szempontból sem igazságosnak és jogszerűnek, de már nagyon belefáradtunk az egészbe, a 14 év mindenkit kimerített, engem is, ezért az ügy elnöki kegyelemmel való ilyetén lezárásának örülünk.
Azzal együtt, hogy egyelőre nem akar komolyabban megszólalni közéleti kérdésekben, korábban azt nyilatkozta, hogy nem akar visszavonulni, hiszen az nem ön lenne. Mi az, amiről azért lenne véleménye?
A jelenlegi, világpolitikai helyzetről mindenképp.
2006-ban a világ egy beállt struktúrában létezett, egy az első világháború óta létező – számunkra rossz – status quóban. Az országon beül ugyanakkor éppen akkor volt ideje a változásnak. Akkor arra lehetett és kellett is reagálni. Egyfajta rendszerváltó hangulat volt.
Most viszont a világrend van változóban, és erre kell elsősorban koncentrálni.
Mire gondol?
A magyarság sorsának jobbrafordulásáért 2006-ban belföldön kellett harcolni, most viszont elsősorban a nemzetközi színtéren. Ott kell most nagyon okosnak lennünk, mert ha azok vagyunk, akkor a világtengeren kitört vihar végén egy jó helyen is kiköthetünk. Ezért vagyok lelkes. Most lehet mozgásterünk,
olyan hatalmak emelkednek fel, amelyeknek nem érdekük, hogy ezt a számunkra igazságtalan status quót fenntartsák.
Ott kell lennünk az új világrendet kialakító tárgyalóasztalnál, és ezért értékelem a jelenlegi kormány munkáját, mert Orbán Viktor szerintem felismerte ezt, ma már odafigyelnek a szavára külföldön is. Persze vannak dolgok, amiket ő már most lát, de mi csak mondjuk fél év múlva fogunk velük szembesülni vele.
Nyilván nem is oszthatja meg azonnal a közvéleménnyel minden döntésének a hátterét, mert akkor az ellenérdekeltek is megismernék ezt, de mindenesetre úgy látom, hogy nagyon komolyan beleállt ebbe az ügybe. Természetesen lehet joggal kritizálni egyes lépéseit, de összességében Magyarország végre önálló politikát folytat, ezt nagy értéknek tartom.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
