Az ország két részre szakadt, erősen megosztott, és ez rossz – harminc éve ez mindenki egyik kedvenc politikai szlogenje. Él bennünk a vágy, hogy felszámoljuk a megosztottságot, mert tartunk tőle. A minap egy Amerikáról szóló beszélgetésen vettem részt, ahol arról faggattak, hogy vajon polgárháború szélén áll-e az Egyesült Államok. Azaz a politikai-ideológiai megosztottság problémáját máshol is érzékeljük. De vajon tényleg annyira probléma-e, hogy politikailag megosztottak vagyunk, tehát erősen mást gondolunk a világról, és ez tükröződik a politikai életben?
Nos, azt kell mondjam, hogy a politikai megosztottság a demokrácia velejárója. Persze jó kérdés, hogy a demokrácia a politikai megosztottság következménye, vagy a politikai megosztottság a demokrácia következménye, de talán mindkettőben van igazság. Persze politikai megosztottság a modern demokráciák előtt is létezett érdekek és értékek mentén, de a modern demokrácia csaknem minden ilyen érdeknek-ideológiának politikai képviseletet kínál.
A demokrácia egyúttal élteti is a megosztottságot, hiszen lényegéhez tartozik a politikai verseny az álláspontok között – ennek „ünnepe” a választás. A tömegdemokrácia pedig az előző hetven év tapasztalata szerint bizony még mélyíti is az ideológiai megosztottságot. Vagy épp korábban nem biztos hogy létező pozíciókat artikulál, azaz felülről hoz létre addig nem létező politikai tömböket – van egy gyanúm, hogy ilyen volt a munkásosztály. A politikai, demokratikus verseny sajátossága pedig, hogy folyamatosan éleződik.
Nagyszabású tervekkel a tarsolyában állt munkába a Magyar Ökölvívó Szakszövetség öt évre megválasztott elnöke, az olimpiai bajnok Kovács István Kokó. Az ambiciózus, nemzetközi tapasztalattal rendelkező sportvezető azért vállalta a kihívást, hogy rendet tegyen, és felemelje sportágát.
Az egymással versenyző autók okozta tavaly nyári balesetnek egy vétlen kerékpáros lett az áldozata.
A Tisza vezére megint leleplezte saját magát.
Már a látszatra sem hajlandó adni a világ egyik legjobb hírű egyetemének politikai intézete.
Elszámolta a hosszokat.
A nyugati identitást ötszáz éve meghatározza a földrajz mint tudomány; fő tanulsága nem más, mint „a történelem zűrzavaros esetlegessége” – vallja az egyik legokosabb élő földrajztudós.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
