A NATO-tagság és egy iskolai segédanyag nem azonos súlyú kérdés

„Megint svéd ügy van a magyar közéletben. Mint ismert, az elmúlt hetekben vált témává a magyar sajtóban az a 2019-ben készült, és bizonyos tanórákon a svéd közoktatásban választható módon használt videó-összeállítás, amely Magyarországot olyan államként mutatja be, ahol a demokrácia lassan megszűnik. Szijjártó Péter külügyminiszter azonnal levelet írt skandináv kollégájának, Tobias Billströmnek, amelyben kifejti, hogy a kisfilm nem segíti az északi ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamatát. A Fidesz-frakció múlt hét közepén tartott kihelyezett, parlamenti ülésszakot nyitó ülésén a hangulat megalapozása végett levetítették az általános iskolásoknak szánt oktatófilmet. Az eset persze több kérdést is felvet, én ezek közül csak hárommal szeretnék foglalkozni.

Az első megválaszolandó az, hogy vajon jogos-e a felháborodás az iskolás kisfilm kapcsán? Véleményem szerint igen, mert bár egy alternatív, tehát nem kötelező jellegű tananyagsegédletről beszélünk, mégis érdemben szükséges vizsgálni a tartalmát, amely torz képet fest hazánkról. Magyarország demokrácia még akkor is, ha sokan kritikusan szemlélik a Fidesz-kormány többségi elvre épülő hatalomgyakorlását. A rendszerváltás óta négyévente szabad választásokon mindig a népakaratnak megfelelő döntés született, nyílt versenyben. Ha egy ország működéséről képet akarunk adni a diákoknak, illik a különböző álláspontokat bemutatni, nem csak egyoldalú képet felfesteni.”

Nyitókép: Képernyőmentés