A cselekvés követelése a hisztéria folytatása más eszközökkel, nem politika

„Attól tartok, Orbán pár év múlva pont ugyanazt fogja válaszolni, mint Sylvester Stallone arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása a Rambónak. »Mégis mivel küzdjek meg? A köszvénnyel?« – kérdezett vissza a hatalmukkal visszaélő vidéki rendőrök, az oroszokkal megerősített vietkongok, az afganisztáni expedíciós orosz hadsereg, a népirtásra készülő mianmari katonák és a mexikói gengszterek legyőzője. A pénteki tüntetést elnézve Orbánnak hasonló problémákkal kell csak szembenéznie néhány év múlva.

A tüntetés legfontosabb gondolata megkapóan hasonlított Nagy Zsolt (színész) Margitszigeten kifejtett ellenzéki helyzetértékelésére: csak a szart dagasztják, mert senki nem csinál semmit. Illetve valaki csináljon már valamit. A valakik szerepét ezúttal Pasarét és Zugliget dühös gimnazistái töltötték be pár teljesen hülye és teljesen kommunista muciológus hallgató mellett, és majdnem sikerült elfoglalniuk egy hidat.

»A kolostormalacnak remeghet a lába. Ha Pasarét és Zugliget dühös ifjai egyszer megindulnak, ott kő kövön nem marad« – fejtette meg Megadja kolléga. (Szarkasztikusan, teszem hozzá a hermeneutikában járatlan olvasók kedvéért.)

A gimnazista-egyetemista koalíció most éppen munkás–diák frontként azonosítja magát, ami a valóság olyan szintű meg nem értése, ami az objektív társadalmi valóság mérésére és leírására kiképzett egyetemistáktól minimum fura. (Oké, természetesen tudom, hogy semmi ilyesmit nem tanulnak, csak kortárs foximaxit meg roppant kurrens LMBTQ-elméleteket.)”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd