A fiatal felnőttek az idei felmérés szerint kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest.
Az idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja: a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása szerdán lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-vel kedden azt közölte, bár 2022-ben a túlfogyasztás napja július 28-ára esett, tehát látszólag öt nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám az idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egy napot jelent. 1970-ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség - hangsúlyozzák.
Magyarországon május 30-án jött el a fordulópont
– áll a közleményben.
Kitérnek arra, hogy a WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje, miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. A reprezentatív kutatás 500 fő online megkérdezése alapján készült.
Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest – írják, hozzátéve: bár a klímaváltozás tényét és a környezeti változások bolygóra gyakorolt hatásait ma már csak egy szűk réteg tagadja, jelentős eltérés mutatkozik a lakosság egyes szegmenseiben a részletek ismeretét és a tetteket illetően.
Mint kiemelik, a felmérés alapján a lakosság 59 százalékát valódi környezettudatosság jellemzi, azonban a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt. A lakosság további 20 százalékát teszik ki a „pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot.
Mint írják, a fennmaradó 20 százalékot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban. Az ő esetükben az is látható, hogy bár a klímaváltozás veszélyeivel tisztában vannak,
a megoldást jelentő teendőkkel kapcsolatban már hiányosak az ismereteik.
„Ha a konkrét környezeti problémákat és ezek hatásait vizsgáljuk, akkor például a szénerőművek vagy az újból megnövekedő lakossági fatüzelés okozta környezetkárosításról a lakosság kevesebb mint harmada hallott, és ezek veszélyeivel is kevésbé vannak tisztában” – olvasható a közleményben.
Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnőttek az idei felmérés szerint kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest. A közleményben Papp Lucát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét idézik, aki elmondta: az információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei, valamint a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Tavaly szeptember óta több mint 200 középiskolában van arra lehetősége a diákoknak, hogy a fenntarthatóság óra keretében innovatív szemléletmóddal gazdagodjanak. A tervek szerint rövidesen ebből a tárgyból érettségit is tehetnek. A tanmenetről, az eddigi visszajelzésekről és a Kék Bolygó Alapítvány tevékenységéről Krakkó Ákos kommunikációs vezető nyilatkozott lapunknak.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Eric Broncard / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Amikor először kommentelt hozzám hasonlóan ordenáré stílusban, akkor rá kellett keresnem, hogy ki az a Lattman Tamás?
Augusztustól mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki szabálysértést követ el.
Környezetvédelmi szempontok állnak a háttérben, ami szűkös ellátással és magasabb kávéárakkal fog járni.
Az új belépőjegyárak a legtöbb fővárosi fürdőben január eleje óta érvényesek.
Számos védett helyet találunk a fővárosban a Duna–Ipoly Nemzeti Park gondozásában lévő területeken.
Darányi László természetvédelmi őrrel beszélgettünk hiúzokról, lassulásról, a Börzsöny mélyének titkairól – éppen ott a helyszínen, ahogy azt kell.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
