A fiatal felnőttek az idei felmérés szerint kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest.
Az idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja: a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása szerdán lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-vel kedden azt közölte, bár 2022-ben a túlfogyasztás napja július 28-ára esett, tehát látszólag öt nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám az idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egy napot jelent. 1970-ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség - hangsúlyozzák.
Magyarországon május 30-án jött el a fordulópont
– áll a közleményben.
Kitérnek arra, hogy a WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje, miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. A reprezentatív kutatás 500 fő online megkérdezése alapján készült.
Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest – írják, hozzátéve: bár a klímaváltozás tényét és a környezeti változások bolygóra gyakorolt hatásait ma már csak egy szűk réteg tagadja, jelentős eltérés mutatkozik a lakosság egyes szegmenseiben a részletek ismeretét és a tetteket illetően.
Mint kiemelik, a felmérés alapján a lakosság 59 százalékát valódi környezettudatosság jellemzi, azonban a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt. A lakosság további 20 százalékát teszik ki a „pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot.
Mint írják, a fennmaradó 20 százalékot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban. Az ő esetükben az is látható, hogy bár a klímaváltozás veszélyeivel tisztában vannak,
a megoldást jelentő teendőkkel kapcsolatban már hiányosak az ismereteik.
„Ha a konkrét környezeti problémákat és ezek hatásait vizsgáljuk, akkor például a szénerőművek vagy az újból megnövekedő lakossági fatüzelés okozta környezetkárosításról a lakosság kevesebb mint harmada hallott, és ezek veszélyeivel is kevésbé vannak tisztában” – olvasható a közleményben.
Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnőttek az idei felmérés szerint kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest. A közleményben Papp Lucát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét idézik, aki elmondta: az információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei, valamint a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Tavaly szeptember óta több mint 200 középiskolában van arra lehetősége a diákoknak, hogy a fenntarthatóság óra keretében innovatív szemléletmóddal gazdagodjanak. A tervek szerint rövidesen ebből a tárgyból érettségit is tehetnek. A tanmenetről, az eddigi visszajelzésekről és a Kék Bolygó Alapítvány tevékenységéről Krakkó Ákos kommunikációs vezető nyilatkozott lapunknak.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Eric Broncard / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Környezetvédelmi szempontok állnak a háttérben, ami szűkös ellátással és magasabb kávéárakkal fog járni.
Az új belépőjegyárak a legtöbb fővárosi fürdőben január eleje óta érvényesek.
Számos védett helyet találunk a fővárosban a Duna–Ipoly Nemzeti Park gondozásában lévő területeken.
Darányi László természetvédelmi őrrel beszélgettünk hiúzokról, lassulásról, a Börzsöny mélyének titkairól – éppen ott a helyszínen, ahogy azt kell.
Bármikor elárulnak bárkit, de leginkább a sajátjaikat.
2024-ben eddig közel 7000 illegális bevándorlót fogtak el a francia tengerpartokon.
A hazai közélet régóta várt meglepetés-embere ez ideig viszonylag jól állta a kettős „baráti tüzet”.
