A háztetőkre helyezett naperőművek akár az országos villamosenergia-igény mintegy felét is megtermelhetnék a megújulóenergia-közösségek széles körű elterjedésével – írja a Portfolio.
Megteremtené az energiaközösségek alakításának és elterjedésének a lehetőségét a kormány – írja a Portfolio. A lap a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének az orosz fosszilis energiahordozókról leválását is segítő, a kabinet által társadalmi egyeztetésre bocsátott REPowerEU fejezetét vette górcső alá.
A dokumentum 14 reform és ugyanennyi beruházás segítségével mutatja be, hogy a kormány a mintegy 2600 milliárd forintnyi forrást hogyan kívánja felhasználni, feltéve, ha megérkeznek az uniósforrások. Például minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás felett. Emellett azt tervezi a kormány, hogy egységesíti a megújulós erőművek hálózati csatlakozási eljárását.
224 milliárdos keretösszeggel pedig egy új lakossági energiahatékonysági pályázatról is szó van.
Bár az energiaközösségekre vonatkozó rendelkezések 2021 óta szerepelnek a hazai szabályozásban, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal még nem vett nyilvántartásba energiaközösséget. A jelenlegi szabályok ugyanis nem elég részletesek, és sok esetben meglehetősen merevek ahhoz, hogy az energiaközösségek létrejöjjenek és hatékonyan működjenek. Pedig az energiaközösségeknek rengeteg pozitív hatása is van: elősegítik a megújuló energiaforrások terjedését, csökkentik a hálózatfejlesztési igényeket és új rugalmassági eszközöket biztosítanak.
Az energiaközösségek a felhasználóknak is előnyösek: hozzájárulnak a helyben termelt megújuló energia lehető legnagyobb részének helyben történő elfogyasztásához, és ezáltal növelik tagjaik központi hálózattól való függetlenségét. Ez pedig azzal jár, hogy nem függnek annyira a villamosenergia-árak alakulásától, így a kapcsolódó költségek is mérséklődhetnek.
Olyan felhasználók is közvetlen napenergia-fogyasztóvá válhatnak, akik jelenleg még nem, így például a társasházi háztartások is.
Előnyei miatt az energiaközösségek kialakításának ösztönzését és támogatását már a kormány 2020 elején megjelent Nemzeti Energia- és Klímaterve is a legfontosabb feladatok között említette, de sok eredménnyel nem jártak az elképzelések. A terv idén felülvizsgált verziója már azt írja, „kifejezett cél az energiaközösségek létrejöttét és működését segítő jogszabályok finomhangolása és a hőtermelő tevékenységet folytató energiaközösségek létrehozásának lehetővé tétele”.
A kormány az elmúlt években programot is indított az energiaközösségek és aggregátorok létrehozásának támogatására,
a program keretében csaknem húsz kísérleti projektet hajtanak végre, ám a végrehajtás számos hiányosságot tárt fel a jogszabályban. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a mintaprojektek sikertelensége elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza. Szerintük a háztetőkre helyezett naperőművek akár az országos villamosenergia-igény mintegy felét is megtermelhetnék a megújulóenergia-közösségek széles körű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené.
Nyitóképünk illusztráció: A drónnal készült felvételen a zirci városháza épülete 2023. július 12-én. MTI/Máthé Zoltán
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Az ANO elnöke megszüntette politikusi és üzletemberi szerepének összeférhetetlenségét.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
Jövőre a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig százalékkal emeli a kormány.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Ez lenne az elnök eddigi legnagyobb külpolitikai eredménye.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
