A szembenállás ugyanis morális tartalommal bír. Így járt egykor az SZDSZ, majd az MDF, és ez történt a Jobbikkal is.
„A rendszerváltoztatás óta a politikai jobboldalt és a baloldalt az antikommunista–kommunista törésvonal feletti szembenállás formálta, majd a globalista mintamásolás és a szuverenista mintateremtés definiálta újra. Aki, vagy ami ezt a ciklusról ciklusra átértelmezett, ám valójában folytonosságot mutató törésvonalat átlépte vagy figyelmen kívül hagyta, esetleg tudatosan próbálta meghaladni, annak politikai léte bizonytalanná vált. A szembenállás ugyanis morális tartalommal bír. Így járt egykor az SZDSZ, majd az MDF, és ez történt a Jobbikkal is.
A MAGYAR JOBBOLDAL
Nem lehet egzakt módon definiálni a politikai jobboldalt – a hagyományos értékek önmagukban nem elégségesek a pontos leírásra. Jellemezni, vagy az aktuális (térhez és időhöz igazított) attribútumokra rámutatni viszont lehetséges. Az efféle karakterjegyeknek pedig történetiségük van, azaz nem a semmiből származnak.
A magyar jobboldal egy szerves fejlődés jelenvalóságában ragadható meg, ami egyúttal azt is jelenti, hogy más jellemzőket találnánk egy másik korban, illetve helyen. Ez viszont – éppen a történetisége miatt – nem vezet minket kétségbeejtő relativizmushoz. Sőt, éppen a múlt és a jelen egymásba kapaszkodása nyújt kellő önbizalmat a vizsgálódásainkhoz.
Lássunk is hozzá! Milyen a rendszerváltoztatás óta formálódó jobboldal? Milyen identitásjegyei vannak?
A magyar jobboldal genezise az antikommunizmus (Fricz Tamás), magatartásmintája a közösségépítés, céljait tekintve pedig szuverenista. Nem ideológiaorientált, rendpárti és a józan észt követve cselekszik. Őrzi a zsidó–keresztény kultúrát, ápolja a magyarság hagyományait és küzd a nemzeti közösség megmaradásáért.
A törzsszövetségként működő jobboldal (Békés Márton) az ezredfordulón felismerte a történelmi megszorultságban rejlő »konzervatív paradoxont« (Lánczi András), így szándékát tekintve egyszerre mintateremtő és konzerváló. A változó világrendre szuverenista és illiberális választ kínál, céljai mögé pedig társadalmi többséget épít. A nemzetközi kapcsolatok színterén az összekapcsolódást, nem pedig az ideológiai blokkosodást támogatja.”
Nyitókép: Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Szellemi értelemben ő indította el a múlt század második felének konzervatív reneszánszát az Egyesült Államokban. Szilvay Gergely írása.
Tényleg nagyon nagy veszélyben van a nyugati civilizáció?
A közelgő Tranzit fesztivál apropóján ült be a Reakció stúdiójába Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és a Kommentár főszerkesztője.
Mi lesz most Gyurcsány örökségével? Milyen esélyei vannak a jelenlegi politikai helyzetben Dobrevnek? Mit tud minderre lépni Magyar Péter? Erre kerestük a választ szakértőkkel összeállításunkban.
„A kormányt nem egyéni vagy pártérdekek vezérlik, hanem össznemzetiek” – jelentette ki L. Simon László Békés Márton könyvbemutatóján.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
A rendkívül gusztustalan „játékot” produkáló Tottenham pankrációvá silányította a rangadót.
