A világhírű magyar modell világhírűvé tette a menyecskeruhát

Palvin Barbara magyarországi esküvőjével – amelyet az amerikai színész kedvesével, Dylan Sprouse-zal kötött – és a ruhakölteményeivel foglalkozó Vogue-cikkben benne van a „menyecskeruha” kifejezés is, méghozzá magyarul, mivel nincs angol megfelelője, ezért a Magyar Nemzet ennek a hungarikumnak járt utána. A modell a Merő Péter által tervezett piros menyecskeruháról azt mondta a lapnak, nem volt kérdés számára, hogy egy piros, pörgős szoknyás kreációra esik majd a választása.

Pedig a menyecskeruha nem mindig volt piros, ahogyan a menyasszonyi ruha sem volt mindig fehér, írja a lap. Utóbbi például a századfordulón még jellemzően színes, esetleg fekete volt, a fehér menyasszonyi ruha csak az 1920-as években jött divatba. 

amelynek színeit a helyi viselet hagyományai határozták meg. A hagyományokat kevésbé tartó helyeken viszont erre az alkalomra is ruhát varrtak. 

A lakodalom éjszakáján, az éjfél után megrendezett szertartásos táncot nevezik menyasszony- vagy menyecsketáncnak, ez utóbbi kifejezés utal arra, hogy a menyasszony már asszonyruhában, menyecskeként táncolt. Az idősebb nők a menyasszony hajának kontyba fogásával avatták jelképesen asszonnyá a lányt, és egyben befogadták közösségükbe. A lányságot szimbolizáló koszorútól megfosztották, helyette az asszonyi állapot szimbólumaival, konttyal és kendővel látták el. Ami a menyecskeruha színét illeti, volt, ahol a menyasszonyi viselet feketéjét ellensúlyozva világos színű ruhát vettek fel, később 

Az anyagok tekintetében is sokféleség mutatkozott és mutatkozik ma is.  

A házasságkötés egyben avatás volt, melynek során a legényből férfi, a lányból asszony lett. Az avatási eljárás első szakaszát elhálásnak nevezték, a menyecskeruha piros színe is erre utal. A nászéjszaka jogi jelentőséggel is bírt, ez képezte ugyanis a házasság létrejöttének, érvényességének alapját. Az elhálás időpontja tájegységenként változott: valahol a menyasszonytáncot követően, máshol azt megelőzően került rá sor.