A nemzeti kormányzat elkötelezett volt a határon túliak megmaradásának támogatásában.
„A Biden-adminisztráció szigorította a vízummentes beutazás feltételeit a magyar állampolgároknak, állítólag hazánk hiányos együttműködése miatt. Ha kicsit is alaposabban megvizsgáljuk az ügyet, egyértelmű, hogy ez a lépés többről szól, mint vízumügyi kérdésekről, hisz jól illeszkedik az eddigi barátságtalan lépések sorába, amelyek célja nyomást gyakorolni a magyar kormányra. A döntés kiválóan mutatja, hogy a szélsőbaloldali demokrata kurzus mennyire lezüllesztette azt az amerikai diplomáciát, amelyet egykor olyan nagy nevek fémjeleztek, mint a most százéves Henry Kissinger. Nem muszáj azonban ennek így lennie, amerikai barátaink kiállnak mellettünk most is, olyan neves politikusok ítélték el a döntést, mint Kari Lake és J. D. Vance szenátor.
Először is kezdjük azzal, mi is adta a szankciók apropóját. Hazánk 2011-től kezdődően – a polgári kormányzat nemzetpolitikájának részeként – mintegy egymillió határon túli magyarnak adta meg egyszerűsített eljárásban a magyar állampolgárságot, akiket még a trianoni és párizsi béke szakított el idegen államokba.
Az intézkedést a dollárbaloldal részéről állandó gyűlölködés kísérte, hiszen ők már a kérdésben tartott 2006-os népszavazáson sikeresen maguk ellen fordították a közösség egészét.
A nemzeti kormányzat azonban elkötelezett volt a határon túliak megmaradásának támogatásában, és ennek a kérdésnek meglehetősen nagy hangsúlyt adott a külpolitikájában is. 2014 után, amikor Ukrajnában felerősödtek a soviniszta hangok, ez számos konfliktushoz vezetett Kijevvel, amely a legalapvetőbb kisebbségi jogot, a szabad nyelvhasználatot sem akarja tiszteletben tartani – hasonlóan Szlovákiához és Romániához.
Hazánk a kárpátaljaiak védelmét a háború alatt is feladatának érzi, ezt számos külpolitikai döntés is megerősítette (például a mások által felajánlott fegyverek átszállításának tilalma). Igencsak különös, hogy az amerikai diplomácia ilyen nagy érdeklődést mutat az ő adataik iránt, és biztonsági kockázatként hivatkozik rájuk. Elvégre a már említett Szlovákia és Románia ugyanazon szövetségi rendszer tagjai, utóbbi még«bezzegország» is, atlantista éltanuló, ahol az Európai Ügyészség pilot projektjét kipróbálták. Sokkal valószínűbb tehát, hogy az adatok iránti érdeklődés elsősorban a szerbiai és ukrajnai kettős állampolgároknak szólt.”
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
Van kérdés?
Immár 12 helyszínen zajlik a magyar újrafegyverkezés, azaz ennyi helyen vannak olyan gyártási, vagy kutatási központok. Ezeken keresztül zajlik a magyar hadsereg reformja. Magyarország ugyanis időben ismerte fel a helyzet szükségességét, így egy lépéssel az európai szövetségeseink előtt járunk.
Ukrajna egy új, négyéves hitelezési megállapodásról tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
A miniszterelnök egyetlen kommenttel elhárított minden jogi akadályt.
„Nevezzük az EU-t annak, ami valójában: bűnszervezetnek.”
A tényekkel elég nehéz bőgő bika hangon, mániákus depressziót jelző gesztikuláció kíséretében, hülye és hazug lózungokat üvöltözve vitatkozni.
