Az MTA csak a pályázatban megadott adatok és a pályázati szempontrendszer alapján értékel, ahol kizárólagos mérce a tudományos kiválóság és a kutatás várható hatása.
A Mandiner online kiadásában július 3-án megjelent cikk (Kétszázmilliós ösztöndíj kevés melóval: liberális lobbi telepszik rá az MTA-ra?) két, az Akadémia tudományfinanszírozási rendszerét rossz színben feltüntető állítást fogalmaz meg.
A cikk szerzője szerint az MTA Lendület Programjának egyik legutóbbi nyertese, Szilágyi Emőke Rita „tudományos teljesítményét tekintve a magyar jó átlagot hozó, nemzetközileg azonban alig valamit alkotó kutató”. A másik állítás „az MTA belső ügyeire rálátó” forrásra hivatkozik, mely szerint „Szilágyi pályázatának pozitív elbírálásában döntő szerepe lehetett intézetpolitikai szerepvállalásának. Szilágyi ugyanis vezető alakja az MTA kutatóhálózata 2019-es átszervezésekor alapított Akadémiai Dolgozók Fóruma nevű informális közösségnek, mely rendszeresen hangot ad kormányellenes érzelmeinek.”
Az első állítás kapcsán egyetértően idézzük a Lendület Zsűri bölcsész tagjának véleményét:
„A tudományos teljesítmény mérése a nemzetközileg minősített folyóiratokban megjelent publikációk és a rájuk való hivatkozások száma alapján a bölcsészettudományok egy részére nem alkalmazható. Ez a rendszer a természet- és társadalomtudományok publikációs gyakorlatára épül, ahol a tudományos eredmények azonnali közlése és a gyors reagálás a működés alapja. A humán tudományok, köztük a filológia megjelenési formája elsősorban a könyv: egy átfogó témáról éveken át készülő monográfia vagy kritikai forráskiadás. Ezekre lassabban születnek hivatkozások, de idézik őket még évtizedekkel később is. A nemzetközi idézettségnek a természettudományokéhoz hasonló számonkérése bénítóan hatna a tipikusan nemzeti témájú kutatásokra (magyar történelem, irodalomtörténet, nyelvtörténet stb.), a pályázatokon a fiatalok esélytelenek lennének, ami éppen a nemzeti kultúra kutatásának rovására menne. Jelen esetben a latin nyelvű forráskiadások online hozzáférhetővé tétele növeli a nemzetközi láthatóságot.”
A cikk megjelenése után a Bölcsészettudományi Kutatóközpont nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelik, hogy „a nemzeti bölcsészettudományok a nemzeti kulturális örökség megőrzése és a társadalom javára való életben tartása céljából vállalnak felbecsülhetetlen jelentőségű, a nemzeti identitás megőrzése és kifejezésre juttatása szempontjából sorsdöntő fontosságú feladatot”. (https://abtk.hu/hirek/3191-a-bolcseszettudomanyi-kutatokozpont-nyilatkozata-a-mandiner-honlapjan-az-mta-lendulet-programjat-illetoen-megjelent-cikkrol).
A másik állítással kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni – azt a tudományfinanszírozók számára magától értetődő állítást –, hogy a pályázatokat elbíráló Lendület Bizottság és Zsűri egyetlen jelölt esetén sem tartja számon (és nem is veszi figyelembe) a pályázók vallási, ideológiai vagy politikai meggyőződését, esetleges társadalmi vagy politikai aktivitását. Az MTA csak a pályázatban megadott adatok és a pályázati szempontrendszer alapján értékel, ahol kizárólagos mérce a tudományos kiválóság és a kutatás várható hatása.
Szerzők:
Kollár László
A Lendület Bizottság elnöke
Nusser Zoltán
A Lendület Zsűri elnöke
Ezt is ajánljuk a témában
Majd’ kétszázmillió forintot kapott a kiemelkedő teljesítményű tudósoknak fenntartott Lendület Programból a közepes teljesítményű irodalomtudós, aki az ellenzéki akadémiai aktivizmus vezéralakja.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Ordító baki.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
Végleg kilép a pártból.
Ennek okait próbáljuk boncolgatni a Trump-jelenségen keresztül.
