Nyolc éve kezdődött a déli határzár építése – óriási botrány kerekedett belőle
Milliós tömeget tartóztattak fel 2015 óta a déli határszakaszon.
Forrásaink szerint mindennek megvan az ára, a szerb rendőröktől még úgynevezett időkeretet is tudnak vásárolni a csempészek. A migránsok utaztatása csak a Balkánon egymilliárd eurós értékre rúghat.
Emlékezetes: 2015-ben mintegy háromnegyed milliós „forgalmat” bonyolított a balkáni migránsútvonal, lapunk hatósági forrásból próbált utánajárni, mi most az aktuális helyzet a nyolcéves déli határkerítés túloldalán.
Ezt is ajánljuk a témában
Milliós tömeget tartóztattak fel 2015 óta a déli határszakaszon.
A témát az teszi aktuálissá, hogy 2022. június 8-án Luxemburgban az Európai Uniós belügyminiszterei minősített többséggel – Magyarország és Lengyelország ellenkezése dacára – döntöttek a migránsok kötelező szétosztásáról, illetve a határokon belül afféle bevándorlóközpontok létrehozásáról. Utóbbiakból kormányzati információink szerint szabad lenne a ki- és bejárás, nagyságuk pedig Magyarországon már kezdetben is legalább tízezer fős lenne, amely előírás könnyen egy „felülről nyitott” keretszámmá alakulhat.
Ezt is ajánljuk a témában
A renitens országok komoly büntetésre számíthatnak Brüsszeltől.
Orbán Viktor 2023. június 30-án a Kossuth Rádióban mindezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Több mint tízezer migránsról vagy migránsok tízezreiről beszélünk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon.
Tehát megmondták, hogy Magyarországnak több tízezer férőhelyet kell biztosítania migránsok befogadására.
Ebből egy gettó lesz, egy menekülttábor, egy migránsgettó. Na, most én harcolok ez ellen kézzel-lábbal, foggal-körömmel, ahogyan csak lehet, és nem is áll szándékunkban végrehajtani ezeket a döntéseket, ezt nyíltan meg is mondjuk.”
Forrásunk becslése szerint a mostani időszakban naponta 150-200 migráns lép be a szerbek határain. Május végéig 30 ezren érkeztek déli szomszédunkhoz, közülük mindössze 440 fő kérelmezett menedékjogot, s
összesen csupán hat minősült végül jog szerint menekültnek, tehát nemzetközi védelemre jogosultnak.
A migránsok aztán továbbmennek, s Magyarország irányába is próbálkoznak. Ebben segítségükre van, hogy helyi forrásaink szerint a szerb rendőrök egy része korrupt módon jár el: sajátos módon segíti a migránsok határátlépését.
Úgynevezett „időkeretet”, tehát egyfajta félrenézési időt lehet náluk vásárolni, e lehetőséggel a csempészek nyilván élnek is.
Sőt, egyes rendőrök újra és újra eladják ugyanazokat a létrákat, generátorokat, illetve egyéb felszereléseket a bevándorlóknak. Ez azért lehetséges, mert a határsértők csak átmenetileg használják, majd a határ szerb oldalán hagyják az eszközöket, miközben igyekeznek átjutni a kerítésen.
A csempészeknek a jelek szerint van is miből „időkeretet” vásárolniuk. Hatósági forrásunk szerint
a teljes balkáni illegális migrációs útvonal „értéke” elérheti az egymilliárd eurót, évente csak Szerbiában több tízmillió eurós bevételt kaszálnak a csempészek.
Forrásunk szerint az embercsempész csoportok vezetői havonta (!) több százezer eurót keresnek, míg a kiemelt középvezetők 5-10 ezer eurót zsebelhetnek be. Napi szinten ők intézik a hatóságok velük együttműködő részének korrumpálását.
Szintén komoly veszélyforrást jelent határainkhoz közel a fegyverek intenzív jelenléte, a csempészbandák dél-szerbiai, albániai és koszovói fegyverkereskedőktől vásárolnak fegyvereket, s hallani olyan gyakorlatról, hogy lőfegyvereikkel fenyegetőzve terelgetik a migránsokat a veszélyes útvonalak felé. A műfajból adódóan természetesen az embercsempészek olykor egymással is rivalizálnak, sőt, a hatóságokra nézve is komoly kihívást jelent az, hogy a jövedelmező üzletágból rengeteg fegyverhez jutnak.
Mindebből az következik, hogy a brüsszeli tervek megvalósulása esetén a migránsközpontok, illetve -gettók magyar oldalon történő létrehozása
az embercsempészet felfutását, a fegyveres erőszak felerősödését egyaránt határainkon belülre importálhatja.
Kis túlzással pedig tulajdonképp a korrupt rendőrök helyett immár Brüsszel biztosítana legális „időkeretet” a migránsok tíz- és százezreinek hazánkba érkezéséhez.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor