A Fidesz meglepetésszerű győzelmet aratott 1998-ban, de sikeresen kormányzott még akkor is, amikor gyakorlatilag szétesett a koalíció.
Pontosan 25 évvel ezelőtt, 1998 július 8-án alakult meg az első Orbán-kormány, miután két nappal korában a miniszterelnök letette hivatali esküjét.
Az országgyűlési választásokon a Fidesz-Magyar Polgári Pártot győzelemre vezető Orbán Viktor kormánya a negyedik volt a sorban az újkori magyar demokrácia történetében, az 1990-ben alakult, majd Antall József halála után 1993-ban újjáalakult MDF kormányok és az 1994-től 1998-ig regnáló MSZP-SZDSZ kormány után.
Az 1998-as választásnak a négy évvel korábban hamvaiból feltámadó MSZP, szabaddemokratákkal tandemben vezette kormányának megszorításokkal (pld. Bokros-csomag) és botrányokkal (pld. Tocsik-ügy) teli időszaka után futott neki az ország, amelyben
Horn Gyula miniszterelnök szavai szerint minden volt, csak közbiztonság nem.
Az akkori kormányfő Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett kritikája nem volt véletlen, az akkoriban tomboló magyarországi maffiaháborúban egymást érték a leszámolások, ennek egyik epizódjaként 1998 február 11- saját autójában lőtték szitává a VICO-birodalom fejét, Fenyő Jánost. A legmegdöbbentőbb eset azonban épp az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt történt, amikor július 2-án az Aranykéz utcában pokolgép robbant, a merényletben pedig nem csak a célszemély Boros Tamás, hanem három ártatlan járókelő is életét vesztette.
Más ügyeket, így a bős-nagymarosi vízlépcső vitáját, pontosabban az abban született hágai bírósági ítéletet is rosszul kezelte a kabinet, ami szintén erodálta támogatottságukat, az ügyet pedig jól használt ki a kampányban az ellenzékben lévő Fidesz.
A belső feszültségekkel is terhelt koalíció pártjai mindezek ellenére nem aggódtak különösebben a választások kimenetele miatt, ezért nem is fektettek túl sok energiát a kampányba.
Az akkor még kétfordulós választások alacsony részvétel mellett lezajlott első köréből pedig valóban az MSZP jött ki győztesen,
ám a Fidesz meglepően jól szerepelve befutott a második helyre, szorosan a szocialisták mögé.
A második kör előtt pedig sok minden történt. Először is volt egy Horn Gyula-Orbán Viktor nyilvános tévévita, amelyet egyértelműen a Fidesz miniszterelnök-jelöltje nyert. (A teljes vitát itt tekintheti meg:)
A Fidesz emellett megállapodást kötött a harmadik legerősebb FkgP-vel, hogy kölcsönösen visszalépnek az esélyesebb jelöltjeik javára, de a parlamenti küszöböt el nem érő MDF-nek is segítséget nyújtott. Az ellenzéki oldal pedig jól taktikázott, és a második fordulóban megfordították az eredményt. A három párt összesen 213 mandátumot szerzett, szemben az MSZP 134 és az SZDSZ 24 képviselői helyével.
Göncz Árpád köztársasági elnök a választások után így Orbán Viktort kérte fel kormányalakításra,
Magyarországot pedig ismét egy jobboldali, konzervatív koalíció vezethette.
Az első Orbán-kormány a miniszterelnökön kívül 17 miniszterrel kezdte meg működését, de a ciklus során több tárca élén is változás történt. A koalíciós megállapodások alapján az MDF az igazságügyi tárcát kapta meg, míg a kisgazdák négy miniszteri posztot kaptak. Feltűnő ugyanakkor, hogy a kabinet hét tagja is párton kívüli volt.
Az első Orbán-kormány tagjai:
Az első Orbán-kormány, amely az „Az új évezred küszöbén” nevű programmal kezdte meg működését,
már akkor kiemelt figyelmet fordított a családtámogatásra.
Egyik első intézkedése volt a családi pótlék alanyi jogosultságának visszaállítása. Bevezették a családi adókedvezményt, eltörölték a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet) jövedelemhez kötöttségét, bevezették a gyermekgondozási díjat (gyed) sőt a gyes-t később már az aktív korú szülők is igénybe vehették. Az első Orbán-kormány vezette be a diákhitelt és az otthonteremtési támogatást is, a hazai vállalkozások segítésére pedig létrehozták a Széchenyi-tervet. Olyan szimbolikus beruházások köthetők a nevéhez, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd újjáépítése és az új Nemzeti Színház.
A kormány sikeresen tette újra növekvő pályára a gazdaságot, letörte az inflációt, regnálása alatt csökkent az államdósság és munkanélküliség, és növekedett a reálbérek értéke.
Érdemei közé tartozik, hogy hazánk, az erről szóló sikeres népszavazás után, 1999-ben a NATO teljes jogú tagjává vált.
A kormánynak ugyanakkor azzal is meg kellett birkóznia, hogy időközben a Torgyán József vezette kisgazdák belső harca és pártszakadása miatt gyakorlatilag „kiment alóla” a koalíció.
Az eredmények ellenére a Fidesz végül elvesztette a 2002-es országgyűlési választásokat és csak 2010-ben térhetett vissza a hatalomba. Akkor viszont kétharmados többséggel.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója szerint a kiindulási alap az első két ciklus volt, enélkül nehéz értelmezni 1998-at, azt, hogyan kerülhetett kormányra ez a koalíció. Az első négy év a tanulás fázisa volt mindenki, így a politika és a társadalom számára is. A kommunista nomenklatúra azt tanulta meg, hogyan kell nem diktatúrában politizálni, az új generációnak pedig magát a politikát kellett megtanulnia. Az Antall-kormány tagjainak ráadásul a kormányzást is. Ez azonban nem sikerült jól, az emberek elvárásaihoz képest alul is teljesítettek. Ezért a választók a másik opcióhoz nyúltak és visszaszavazták a kommunistákat, akikkel összeállt az SZDSZ. A Horn-kormány pedig egy nagyon kemény megszorító intézkedést hozott magával. Miután pedig az emberek mind a két verziót kipróbálták, végül egy harmadik opciónak szavaztak bizalmat.
Boros Bánk Levente hangsúlyozta: összehasonlítva a többi Orbán Viktor vezette kormányok intézkedéseivel, prioritásaival, ideológiájával, azt látjuk, hogy teljes mértékben koherens az elsővel. Emellett az eredményiben is hasonló, hiszen Orbán Viktor első kormánya alatt is csökkent a külső és belső hiány, az államadósság és a munkanélküliség. Az első Orbán-kormánynak ugyanakkor egy nagyon nehéz koalíciós helyzetben kellett helyt állnia. Minden párt akkora ment át egy tisztulási folyamaton, akár az MDF-et, a kisgazdákat, az SZDSZ-t vagy éppen a Fideszt nézzük. Abban azonban hibáztak, hogy azt gondolták: a jó kormányzás elég a választások megnyeréséhez. A 2002-es vereség után szembesültek azzal, hogy nem elég csak jól kormányozni, be is kell bizonyítani az eredményeket, el is kell adni azt az embereknek. A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok pedig már nem csak jól kormányoznak, hanem hatékonyan is politizálnak - húzta alá az elemző.
Az 1998-ban alakult kormányból többen vannak, akik még aktívan politizálnak: a jelenleg az ötödik ciklusát taposó Orbán Viktor mellett most is Pintér Sándor látja el a belügyminiszteri posztot, míg Kövér László az Országgyűlés elnöke. Sumpf István kormánybiztos, Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Harrach Péter pedig most is a KDNP frakció tagja. Járai Zsigmond később a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Martonyi János is aktív maradt, olyannyira, hogy a második Orbán-kormány külügyminisztere lett. Boros Imre a mai napig publikál és szerepel elemző műsorokban.
Chikán Attila 1999-ben távozott a kormányból és a Budapesti Corvinus Egyetem rektora lett. Dávid Ibolya sokáig vezette az MDF-et, egészen 2010-ig országgyűlési képviselő volt. 2016-ban az Ud Zrt.-ügy mellékszálában kényszerítés miatt megrovásban részesítette a bíróság. Pokorni Zoltán később a Fidesz elnöke lett, több cikluson keresztül volt országgyűlési képviselő, 2006 óta XII. kerület polgármestere. Pepó Pál a miniszterségét követően visszatért az egyetemre tanítani.
Gógl Árpád még 2006 és 2010 között visszatért a parlamentbe, majd visszavonult, ahogy Szabó János is. Vannak azonban akik már nincsenek közöttünk, az akkori kormány tagjai közül hárman hunytak el: Torgyán József, Hámori József és Katona Kálmán.
Nyitókép: Az Orbán-kormány 1998 július 8-án, az eskütétel után. (Fotó:MTI/Soós Lajos)
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
