Vajon ki mentette volna meg a budapesti zsidóságot, ha már nem Horthy az államfő?
„Mire vonatkozik itt a tisztesség, milyen álláspont tekinthető tisztességesnek? Szerintem az, ami nem méri Horthyt más mércével, mint más történelmi szereplőket, nem tulajdonítja Horthynak, amit nem ő követett el, viszont nem kisebbíti a felelősségét azért, amit elkövetett vagy ami mulasztásban nyilvánul meg.
»Horthynak a zsidósághoz fűződő viszonya nem volt ellenséges« – állítja Bánó. Köves Slomó rabbi ezzel a numerus clausust állítja szembe, mint Horthy antiszemitizmusának legkorábbi bizonyítékát. Tény, hogy a törvény méltánytalan és kirekesztő volt, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Amerikában az orvosegyetemeken még az ’50-es években is numerus clausus volt, illetve csak most szüntette meg az amerikai Legfelsőbb Bíróság azt az eljárást, amivel az amerikai egyetemek a feketéknek a társadalmi arányuknak megfelelő számú helyet akartak biztosítani – a fehérek (köztük a zsidók) és az ázsiaiak rovására. Nem beszélve arról, hogy
Az »egyenlőtlenség« felszámolása, azaz mindenkinek minden jóból a születési csoportja létszámarányának megfelelően kellene részesülni, ma a művelt nyugaton többségi álláspont.
Bármennyire fájó, a numerus clausus mögött ugyanez a gondolat van.
Ne felejtsük el azt sem, hogy Horthy államfő volt, meghatározott jog- és hatáskörrel, nem abszolút uralkodó. Mégis minden rosszat, ami a korszakban történt, neki tulajdonítanak és az ő felelősségét emelik ki. A törvényeket az Országgyűlés hozta, a végrehajtó hatalom a kormány kezében volt. Nem mellesleg a numerus clausust az egyetemi hallgatóság erőteljes nyomására vezették be, egy vesztes háború után, amikor a trianoni Magyarországra kellett költöztetni a pozsonyi és a kolozsvári egyetemet. A korszakban egyébként a nőhallgatók felvételét is korlátozták.”
Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Pokol Béla azt javasolta Sulyok Tamás államfőnek, hogy Magyar belátható alkotmánysértéseire tekintettel vonja vissza szándéknyilatkozatát, és kérje meg a Tisza Párt vezetőségét, hogy jelöljenek meg egy másik személyt miniszterelnöknek.
Magyar Péter lehet az első miniszterelnök, aki már jelölti pozícióban alkotmánysértést követett el, mivel példátlan módon politikai offenzívát indított a köztársasági elnök ellen. Azonban Sulyok Tamásnak megvannak az eszközei, hogy megvédje magát az alkotmánysértő támadástól.
Összejött egy régen várt találkozó.
Olekszandr Uszik bejelentkezett.
Steinmeier elmondta, bár az emberek karácsonykor leginkább családi kötelékeiket és barátságaikat ápolják, a támogatás és a szolidaritás, „nem csupán a földrajzilag közel lévőknek jár”.
Megdöbbentő új dokumentum került elő Horthy Miklósról, senki sem akarta elhinni, hol bujkált évtizedeken át az irat.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
