Érdemes helyretenni a szakmai tévedéseket

„»A főváros gazdaságfejlesztési tanácsnoka szerint Budapest forgalmasabb pontjain inkább mozgólépcsőkre, alagutakra lenne szükség, hogy a gyalogos forgalom ne okozzon dugót és így nagyobb légszennyezést.«

Ez nem valami vicclapból származó idézet, hanem komolyan elhangzott, Élő Norbert, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési tanácsnokának lényegében az 1970-es évek elhibázott budapesti közlekedéspolitikáját idéző interjújában. És mivel mégiscsak a Budapestet vezető koalíció legnagyobb pártjának egyik meghatározó politikusa mondja ezt, talán érdemes a szakmai tévedéseket helyretenni.

Először is: nem, nem a gyalogosok okozzák a dugót és a légszennyezést, hanem az autóforgalom. És nem is értem, hogyan lehet a gyalogosokat vádolni azzal, hogy ők okozzák a légszennyezést azzal, hogy át mernek kelni az út egyik feléről a másikra a saját városukban. Tényleg a végre-valahára a zebráknak köszönhetően szintben átkelni képes idősek, kerekesszékkel közlekedők, babakocsit toló anyukák okozzák a légszennyezést?

De menjünk tovább, következő idézet:

»»A Blaha Lujza téri zebrát elhibázottnak tartom, akkor is elmondtam, most is elmondom, de kisebbségben maradtam.« Ha csak lassítaná a forgalmat, nem lenne vele probléma, de ez konkrétan olyan dugót csinál, ami a BAH-csomópontig visszaduzzasztja az autókat«

Nem, ez sem igaz.

A Blaha Lujza téri zebrák – amiknek a terveit még az előző városvezetés készítette és nagyon helyes, hogy a mai városvezetés pedig megvalósította – egy az egyben a nagykörúti autó- és villamosforgalom »árnyékában« jöttek létre, egy másodperccel sem csökkentették a Rákóczi út áteresztőképességét – viszont rengeteg embernek nyitották meg az akadálymentes átkelés lehetőségét, ahogy a jobb oldali képen látható is. Ha a dugó a BAH-csomópontig duzzad vissza, az annak köszönhető, hogy túl sok az autó és egymást akadályozzák és ennek az égvilágon semmi köze a Blahán létrejött zebrákhoz és a gyalogosokhoz.

A baloldali képemen, amit még a zebrák előtt készítettem 4 éve, a Blaha Lujza téri aluljáró látható, ahol idős emberek, kerékpárt cipelő fiatalok egyaránt szenvednek azért, mert a tér egyik oldalán le, a másikon fel kellett lépcsőzni ahhoz, hogy az út egyik feléről a másikra jussunk. Az, hogy a főútvonalakon zebrák és a főutakon szintbeli keresztezési lehetőségek legyenek, egy városban a lehető legtermészetesebb és elvárható, az akadálymentes közlekedési hálózat alapja. Mutasson valaki egyetlen csomópontot a Budapestnél ötször nagyobb Londonban vagy New Yorkban, vagy tízszer nagyobb Tokióban, ahol nem lehet szintben gyalogosan átkelni a belvárosias vagy sűrűn lakott területeken!

Következő idézet Élő Norberttől:

»Szerinte ahelyett, hogy a benzingőzben álldogálnak a gyalogosok a felszíni zebrákon, inkább mozgólépcsőkre és alagutakra lenne szükség. Úgy gondolja, a Kossuth Lajos utcában a felszíni zebrák borzasztó nagy károkat okoznak az épületekben is.«

Itt a DK kritikáját akár magamra is vehetem, hisz a BKK 2014-ben alakította ki a zebrákat a Ferenciek terén. A helyzet itt is ugyanaz, mint a Blahán: a mértékadó kapacitást az Astoria csomópont határozza meg és azon múlik, hogy mennyi ideig lehet zöld a Kossuth Lajos utcának, hogy a keresztező kiskörúti forgalomnak mennyi zöldidő jut. Mindkét tengelyen tömegközlekedés is jár, ez egy érdemben a belváros közúti áteresztőképességét meghatározó csomópont – de az autókat nem a gyalogosok, hanem a keresztező közúti forgalom »akadályozza«. Tehát, a Ferenciek terei zebrának az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy mekkora a dugó – azt a felvetést pedig józan ésszel értelmezni sem tudom, hogy milyen »borzasztó nagy károkat« okoznak a zebrák (!) az épületekben.

Budapesten az emberek 60%-a tömegközlekedik és aki tömegközlekedést használ, az egyben gyalogos is logikusan. A Fővárosi Közgyűlés által még Tarlós István főpolgármestersége idején nagy többséggel elfogadott és a Karácsony Gergely városvezetése által is magáénak vallott Budapest Mobilitási Terv pedig 80%-os részarányt céloz a fenntartható közlekedési módok (közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás) számára. Tehát a retrográd közlekedéspolitikának nincs helye Budapesten. Miközben a dugókat nem a gyalogosok, hanem maga az autóforgalom, a túlzott motorizáció okozza, teljes tévút a gyalogosközlekedés és a belvárosi zebrák ellen háborút indítani az autóforgalom nevében, úgy környezetvédelmi és klímavédelmi, mint közlekedéspolitikai szempontból.”

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán