Uniformizált vagy sokszínű az oktatás? Van elég tanár vagy nincs? – sok egyetértési pont nem volt Maruzsa Zoltán és az MSZP társelnöke között.
A magyar oktatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről ütköztette álláspontját a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára és az MSZP oktatáspolitikusa. A beszélgetés moderátora Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese volt.
Maruzsa Zoltán az elmúlt évtized oktatáspolitikai vívmányai között említette a 2015-től kötelező óvodáztatást, az önkormányzati általános iskolák állami fenntartásba vételét, a gimnáziumok további erősödését, valamint a szakképzés átalakítását, amely az ipari-gazdasági célok szolgálatába állította ezt az ágazatot.
Lezajlott emellett a felsőoktatás konszolidációja, majd a modellváltással az ágazat új dimenziója köszöntött be – mondta a köznevelési államtitkár. Nem egyengyerekben, egyeniskolában gondolkozunk, igenis
sokszínű, nem pedig uniformizált a magyar oktatás
– jelentette ki az államtitkár, aki úgy látja, a magyar oktatásból kikerült fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon.
A tankerületi fenntartás szerinte megoldás arra, hogy a különböző települések különböző iskolái között csökkenjenek azok a különbségek, amelyek 2010 előtt kialakultak.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke ezzel szemben úgy értékelt: 2010 óta a magyar oktatás rendszerét nem a szakma határozza meg, az ágazat politikai meghatározottságúvá vált. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnököt nem igazán érdekli szakmailag az oktatás, egy fontos neki, hogy ez a terület is a nemzeti együttműködés rendszerét szolgálja.
A szocialista politikus az államtitkárral szemben úgy vélte, egyáltalán nem sokszínű az oktatás, ezzel ellenkezőleg, túlközpontosított: az oktatást az egyentanterv, egyenintézmény, egyentakönyvek világa jellemzi. „Átesett a ló túloldalára a Fidesz, és egy olyan merev struktúrát hozott létre, amely képtelen az alkalmazkodásra”, ráadásul színvonal-emelkedést sem látni, „beállt a rendszer egy nagyon alacsonyan teljesítő szintre” – bírálta az összes önkormányzati iskola államosítását.
Az átalakítások az elmúlt tíz évben nem eredményt hoztak, hanem letagadhatatlan romlást
– fogalmazott Kunhalmi, hozzátéve, hogy GDP-arányosan ma sokkal kevesebbet költ a kabinet oktatásra, mint az utolsó szocialista kormányok.
A felsőoktatásról szólva úgy fogalmazott: Orbán tudatosan rombolta le és takarította ki a felsőoktatásból a fiatalokat, majd most kezd rájönni, hogy mégis kellenek az egyetemisták. „De most már ő koordinál az alapítványi rendszeren keresztül” – tette hozzá.
A pedagógusok helyzetét illetően Maruzsa Zoltán kifejtette: az egész nyugati világ komoly pedagógushiánnyal néz szembe, ott is, ahol nagyvonalúbb anyagilag az állam a tanárokkal.
Itthon 2010-hez képest 4600-zal kevesebb tanár van állományban, ami 3 százalékos csökkenés. Ugyanebben az időszakban a diáklétszám 13 százalékkal zsugorodott
– világított rá az államtitkár, aki szerint tanárfronton „a következő évtizedben lesz komoly bajunk”. Ezért is vállalt komoly béremelési programot a kormány, továbbá új munkajogi környezetet alakított ki.
Kunhalmi Ágnes erre úgy reagált: már most súlyos válságtüneteket mutat az oktatás. Ilyen szerinte a szakos tanárok hiánya, a képesítés nélkül tanítók arányának jókora megemelkedése, és már nemcsak vidéken, hanem Budapesten is kevés a pedagógus. „Ami az igazi baj, a tanári pálya durva elöregedése” – jelentette ki.
A státusztörvényről szólva az államtitkár azt mondta, az az óvoda és az iskola világára született, a jogszabály megszünteti az ágazatra korábban jellemző jogi „katyvaszt”. Kunhalmi szerint viszont a státusztörvény nem tartalmazza a garanciális béremelést, ezért is mutogat a kormány az EU-ra. „Nem látok garanciát arra, hogy a Fidesz hazai költségvetésből – ahonnan kellene – megemeli a pedagógusbéreket” – közölte, hangsúlyozva: nemzeti hatáskörbe tartozó területet a hazai büdzséből kell finanszírozni. A politikus ezért azonnali tanárbéremelést követelt.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár az Európai Bizottsággal is folynak egyeztetések a magyar pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényről, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel bármit előírhatna ebben a témában – nyilatkozta az Alapjogokért Központ jogi elemzője a Mandinernek.
Nyitókép: MCC Feszt/Gyurkovits Tamás
A Pedagógusok Szakszervezetének állításával ellentétben nem hiányzik 16 ezer pedagógus a rendszerből, a béremeléseknek köszönhetően ráadásul rekordszámban választják a tanári pályát.
Maruzsa Zoltán szerint a csütörtöki bombafenyegetés „durva támadás iskoláink és gyermekeink ellen”.
A béremelés 143 ezer pedagógust és a szakképzésben dolgozó oktatókat is megilleti.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Máramaros megye székhelyének magyar közössége számos kihívással néz szembe, a legnagyobb feladat ma is a rejtőzködő magyarok elérése, integrálása, és az identitás átörökítése a jövő nemzedékeire.
A baloldali portál a gyilkosság után azonnal minősítette, és szélsőjobboldaliként bélyegezte meg az áldozatot.
Izrael Katarban bombázott, de mi ennek a jelentősége, és hogyan kell látni magyar szemmel az eseményeket? Elemzésünk!
