A védelmi ipar fejlesztése szuverenitási kérdés – vallja a honvédelmi miniszter

A haderőfejlesztés témájával zárult az MCC Feszt második napja, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel beszélgetett dr. Somkuti Bálint, az MCC kutatótanára. A honvédelmi miniszter felsorolta a hazai haderőfejlesztés perspektíváit:

a ciklus végére erősebb, határozottabb, felkészültebb magyar haderőt akar a miniszter a polgároknak adni. Részben a 2010 utáni magyar kormányok előrelátása tette ezt lehetővé – hiszen már akkor elindult a haderőfejlesztés, amikor máshol még a „liberális békegalambok” adták a hangot –, de most a szomszédunkban vívott komoly háború is indokolja ezt.

Ezért a miniszter szerint minden részletre kiterjedő átalakítás, felújítás fontos és halaszthatatlan. Ez nem pusztán a haderő eszközeire vonatkozik, hiszen a Zrínyi Program leginkább az eszközcserék tekintetében volt ismert, de a haderőfejlesztés ennél összetettebb feladat. Hiszen, mint a miniszter, mondta 

Az átalakuló biztonsági környezet előbb-utóbb békéhez fog vezetni, más megoldás nincs; de egy olyan állapotot fog eredményezni, hogy közvetlen szomszédunkban két, jól felszerelt, tapasztalt haderő lesz. Erre a körülményre tekintettel kell lennünk, ez is súlyos adalék a haderőfejlesztés ügyéhez. Ezért soha nem látott társadalmi, politikai és költségvetési támogatottságot élvez ez a program.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a tartalékos rendszerről 2010 előtt nem gondoskodtak, az eszközöket eladták vagy heverni hagyták. Trump fogalmazta meg, hogy a NATO fenntartását Amerika nem akarja egyedül finanszírozni. Nyilvánvalóvá vált a háború kitörése után, hogy szükség van egy egységes védelmi szövetségre. 

A miniszter kifejtette: az agresszor számára a NATO területei tabunak számítanak, a NATO bizonyította, hogy szükség van rá és alkalmazkodik az új biztonsági kihíváshoz. Tehát nemzeti fejlődésünk íve és biztonságunk garanciáját adó NATO-tagságunk határozza meg helyünket. Magyarország betartotta, hogy a GDP 2%-át védelmi kiadásra fordítjuk, ezt '24-re vállaltunk, de már elértük, és jövőre is garantált a költségvetésben. Ebből a 2%-ból 20%-ot fejlesztésre ajánlott fordítani, de Magyarországon ez akár 30-40% is lehet. Ez fontos, mert nem csak a NATO-elvárásnak felel meg, de a magyar haderőt is erősíti.

Nehézdandár felállítása a cél, ez komplex szárazföldi erő, Leopard-harckocsik, melyből már 12 itt van, de hamarosan érkezik az új konfiguráció is, a legmodernebb típusok a kiegészítő nagyeszközökkel együtt. Beérkeztek az önjáró lövegek, amivel visszaépítettek egy elhanyagolt, leépített fegyvernemet, hiszen évekig tüzérség nélkül léteztünk. Érkeznek a Gidranok, megjelenik a Zalaegerszegen gyártott, modern Lynx eszközök, így válik kompletté a nehézdandár. A légierő minden eszköze újul, épp a héten vették át az új Airbusokat, melyek kiegészítik az eddigi flottát. Izraeli radarokkal egészül ki a légvédelem, és fontos új elemre is kötöttek szerződést, a kamikaze-drónokra. De az egyéni felszerelések terén is nagy beszerzéseket indítottak el – sorolta a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: védelmi iparunk nem csak szuverenitás kérdése, de a vidéket is fejleszti és munkahelyeket teremt. Magabiztosan és komoly költségvetési támogatással, nagy nemzetközi partnerek részvételével zajlik a program. 

és különös történelmi kegy, hogy ennek a generációnak nem kellett ezt az erényét használni, de ez nem azt jelenti, hogy hagyományainkat elveszíthetjük – emelte ki végül a honvédelmi miniszter. 

Fotó: MCC