A magyar tudományos portál problémásnak találja, hogy a gazdagok és a diplomások jellemzően saját köreikből házasodnak.
„Ami a házasságkötéseket illeti, Magyarország egyre jobban hasonlít a 19. századi Angliára” – közli már cikke címében a magát tudományosnak nevező Qubit portál szerzője, Szabó Attila.
A cikk elején megállapítják: az utolsó elérhető adatok szerint
az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb az egy főre eső házasságok száma.
Nálunk ezer emberre 7,4 házasság jut, míg az EU átlaga 3,9.
A Qubit hozzáteszi: nem volt ez mindig így, 2011-ben, a Fidesz házassághoz kötött családpolitikai intézkedései előtt Magyarországon még csak 3,6 volt ez az arányszám.
„És bár egyes kutatások szerint a házasságban élők boldogabbak és több pénzt keresnek, mint a többiek, a nyugati társadalmakban, így nálunk is jellemző a házasság intézményének rendiesedése: a gazdagok jellemzően gazdagokkal, a diplomások diplomások diplomásokkal házasodnak, ami kifejezetten negatív hatással van a társadalmi mobilitásra, vagyis arra, hogy mennyi átjárás van az egyes csoportok, osztályok, rétegek között” – érvel a Qubit szerzője.
Ugyanakkor azt is kifejti a szerző: a lényeg talán Magyarországon is igaz,
összességében jobban jár az, aki valóban elkötelezi magát egy életre.
A Qubit cikkében aztán arról esik szó: a biológus-antropológus Helen Fisher arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-ban a házasságok egyre szűkebb körben köttetnek. A Bergeni Egyetem közgazdász adjunktusa, Marc Goñi szerint a házassági piac ma egyre inkább a 19. századi Anglia viszonyaihoz kezd hasonlítani: ahogyan az akkori arisztokrácia saját magát erősítette meg a házasságokkal, ma is a hasonló pozíciókban lévők kötnek házasságot – idézi a portál a közgazdászt, akinek a párja egyébként szintén a közgazdaságtan doktora.
A cikkben idézik Erát Dávid, a Pécsi Tudományegyetem szociológusának Társadalmi Riportban megjelent írását, ami arra világít rá:
Magyarországon 1980-hoz képest 2016-ra nőtt az azonos végzettségi kategóriából párt választók aránya;
egyre több az alacsony (általános iskolai vagy annál alacsonyabb) végzettségű személyből álló pár; valamint rohamos számbeli növekedést mutatnak a két diplomásból álló kapcsolatok.
Erát és munkatársai egy másik kutatásukban arra jutottak, hogy „a társadalmi csoportok közötti távolságok egyre élesebbek lesznek, mely a hierarchia tetején az erőforrások koncentrációját, alján pedig azok hiányának állandósulását implikálja, növelve a társadalomban uralkodó anyagi egyenlőtlenségek mértékét.” A szociológus szerint a jelenlegi eredményeik alapján az látható, hogy
a szocialista időszak „gyakran morálisan kétséges, de mobilitást elősegítő döntései idején”
nőtt a mobilitás és a heterogámia is.
Ahogy viszont haladtunk előre az átmenet és a piacgazdasági berendezkedés felé, a társadalom elkezdett bezáródni – áll a Qubit cikkében.
Nyitókép: Shutterstock
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Ráadásul az egyik legfontosabb területen. Mutatjuk a részleteket!
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
Nem köntörfalazott a Kossuth-díjas zenész.
Ettől még a keleti orientáció az marad, ami, de legalább a maga lecsupaszított valóságában, és nem kamu, süket dumákkal a normalitásról.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
