A lakosság több mint negyven százaléka épphogy-életet él

„Valamivel optimistábbak a magyarok a megélhetésüket illetően, mint néhány hónappal ezelőtt, amit okozhat az infláció lassú csökkenése, illetve az is, hogy a nyári hónapokban kevesebb lehet a rezsiköltség, de a trendek rendkívül borúsak: a lakosság körülbelül két százalékáról egyáltalán nem lehet tudni, miből él, 41 százalékuk pedig nem keresi meg azt a minimális összeget sem, amely a »szűkös életre« lenne elegendő.

Az elmúlt tíz évben, ha leszámítjuk a Covid időszakát, a magyar gazdaságot a folyamatos és jelentős gazdasági növekedés, valamint a reálbérek emelkedése jellemezte – állapítja meg legújabb »szegénységkutatásában« az Egyensúly Intézet. Ebből az is következett, hogy Magyarországon csökkent ugyan a szegénység mértéke, de a vásárlóerő-paritáson mért tényleges fogyasztás alapján – a vásárlóerő-paritás azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutával összehasonlítva, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat – tavaly a magyarok az uniós átlag 72 százalékát fogyasztották, aminél csak Bulgária teljesített rosszabbul a maga 67 százalékával.

A helyzetet valószínűleg rontja a folyamatosan növekvő infláció, az energiaválság, a költségvetési kiigazítások, az uniós források befagyasztása, valamint a magyar gazdasági növekedés várható stagnálása, amiből következhet akár a magyarországi szegénység újbóli növekedése is, kiváltképp annak következményeként, hogy az állam teljesen kivonta magát a szociális ellátásból. Az Egyensúly Intézet a helyzet tényleges felmérése érdekében negyedévente készít egy a magyar lakosság egészét reprezentáló közvélemény-kutatást, amelynek segítségével a szegénység aktuális mértékét és a várható trendeket becsüli meg.”

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter