A helyzetet valószínűleg rontja a folyamatosan növekvő infláció, az energiaválság, a költségvetési kiigazítások, az uniós források befagyasztása.
„Valamivel optimistábbak a magyarok a megélhetésüket illetően, mint néhány hónappal ezelőtt, amit okozhat az infláció lassú csökkenése, illetve az is, hogy a nyári hónapokban kevesebb lehet a rezsiköltség, de a trendek rendkívül borúsak: a lakosság körülbelül két százalékáról egyáltalán nem lehet tudni, miből él, 41 százalékuk pedig nem keresi meg azt a minimális összeget sem, amely a »szűkös életre« lenne elegendő.
Az elmúlt tíz évben, ha leszámítjuk a Covid időszakát, a magyar gazdaságot a folyamatos és jelentős gazdasági növekedés, valamint a reálbérek emelkedése jellemezte – állapítja meg legújabb »szegénységkutatásában« az Egyensúly Intézet. Ebből az is következett, hogy Magyarországon csökkent ugyan a szegénység mértéke, de a vásárlóerő-paritáson mért tényleges fogyasztás alapján – a vásárlóerő-paritás azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutával összehasonlítva, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat – tavaly a magyarok az uniós átlag 72 százalékát fogyasztották, aminél csak Bulgária teljesített rosszabbul a maga 67 százalékával.
A helyzetet valószínűleg rontja a folyamatosan növekvő infláció, az energiaválság, a költségvetési kiigazítások, az uniós források befagyasztása, valamint a magyar gazdasági növekedés várható stagnálása, amiből következhet akár a magyarországi szegénység újbóli növekedése is, kiváltképp annak következményeként, hogy az állam teljesen kivonta magát a szociális ellátásból. Az Egyensúly Intézet a helyzet tényleges felmérése érdekében negyedévente készít egy a magyar lakosság egészét reprezentáló közvélemény-kutatást, amelynek segítségével a szegénység aktuális mértékét és a várható trendeket becsüli meg.”
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Az argentin világklasszis ezért vonul kényszerű pihenőre.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert Magyar Péter hangfelvétel-botrányairól kérdezték.
