Franciaországban nagyon komoly társadalmi feszültségek vannak. Interjú.
„Franciaországban több mint egy hétig tartottak az összecsapások, miután egy rendőr igazoltatás közben lelőtt egy 17 éves algériai származású fiút Párizs egyik külvárosában. A rendőrt aztán őrizetbe vették és emberöléssel vádolják. Ám a mostani eseten túl, Franciaországban időről-időre zavargások törnek ki. Ez törvényszerű?
Ha elég sokáig forralnak fedő alatt egy edényben vizet, és magát a forralást nem kezelik, akkor az időnként kitör. Franciaországban nagyon komoly társadalmi feszültségek vannak. Hasonló volt a helyzet már 2005-ben is. A francia állam nyilván sok mindent próbált tenni annak érdekében, hogy javuljon a külvárosi bevándorló hátterű emberek helyzete, de az eredmények láttán, nagyon úgy tűnik, a társadalom egyelőre nem érzi kielégítőnek ezeket az eredményeket. A felszín alatt mindig ott van ez a feszültség. A mostani egy olyan pillanat volt, amikor egyszerűen »elrepült a tet, és kitört a feszültség. Nyilván, ezután az első feladat, amivel a politikai elit próbálkozik, hogy ezt a tetőt valahogy visszavarázsolja. Utána következik majd az a kihívás, hogy tudnak-e valamit csinálni azzal, hogy ezt a problémát tartósan rendezzék. Ne kelljen újra arról beszélgetnünk, hogy már megint kitört valami zavargás Franciaországban.
Kik állnak a mostani zavargások hátterében?
Jellemzően második, harmadik, negyedik generációs bevándorlók, és vannak közöttük újonnan érkezők is. A bírósági eljárások lezajlása után nyilván ezekről még többet fogunk tudni. Most gyorsított eljárások indultak, és nagy tömegben születtek ítéletek. De látjuk, hogy jellemzően a külvárosokban zajlanak ezek a zavargások, bár most már átterjedtek máshová is, és már többek, mint egy fővárosi lázadás. A lényeg az, hogy ezek a fiatalok úgy érzik, nem fogadja be őket a francia társadalom, diszkriminálják őket, rasszizmus áldozatai és nem jutnak hozzá a lehetőségekhez. Nyilván a többségi társadalomnak is megvannak a maga panaszai, problémái, kezdve azzal, hogy azokat az embereket is kár éri, akik »nézelődői«, kívülállói voltak ennek a dolognak, vagy éppen csak ott laknak. Sokoldalú a feszültség. A rendőrség is panaszkodik, vagyis a másik oldalon is elmondják, hogy nagyon nehezen bírnak ezeken a területeken ezekkel a fiatalokkal.
Emmanuel Macron francia államfő köszönetét fejezte ki, az elővárosi zavargásokat megfékező párizsi rendfenntartó erőknek és támogatásáról biztosította őket. De mit kellene tenni? Gyakorlatilag mit kellene a francia társadalomnak tisztáznia?
Én elemző vagyok, a mit kéne csinálni kérdésre választ adni jellemzően a politikusok feladata, de tudok mondani pár beavatkozási pontot. Az egyik, hogy ezek a bevándorló hátterű fiatalok arról panaszkodnak, számukra nincs remény. Tehát a francia köztársaságnak az az ígérete, hogyha te dolgozol, törekszel, akkor előbbre tudsz jutni, rájuk valahogy kevésbé igaz. Merthogy inkább a szakiskola, a kétkezi munka irányába terelik őket. A felemelkedésnek a csatornái előttük nincsenek annyira nyitva, mint a többségi társadalom előtt. Vagyis az oktatás az, ami nagyon izgalmas kérdés. Elvileg a francia köztársaságban az oktatás az integráció legfőbb eszköze. Ez a remény, ami az oktatáson keresztül érvényesül. A másik oldalon az a fő panasz – és ezt látjuk a lázadások idején –, hogy alapvetően a francia állam szimbólumait támadják. Tehát iskolákat, infrastruktúrát, és így tovább. Gyakran olyan infrastruktúrákat, amiket 2005 után építettek, pontosan azért, hogy ezeket a közösségeket szolgálják. Az állam, a köztársaság tiszteletének kérdése pedig a rendőrség és a többségi társadalom számára fontos. Nyilván ennek az oktatás lehet egy beavatkozási pontja, és nagyon úgy tűnik, hogy a francia elit afelé megy, hogy a szülők felelősségét feszegeti. Azt mondják, hogy mégiscsak 12-13 éves gyerekek vannak az utcán. Nem tudom, ki, hogy van vele, én 12-13 évesen otthon voltam. Tehát ez is egy látható beavatkozási pont, ahol be is fognak avatkozni. Mindig fölmerül a kérdés és folyamatos politikai vita az is Franciaországban, hogy a rendőrség hogyan áll ezekhez a fiatalokhoz, mennyire rasszista.”
Nyitókép: Gauthier Bedrignans / HANS LUCAS.Gauthier Bedrignans / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
A folyadék egy része ráfröccsent az egyik határvadászra.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Egy lopást elkövető férfi megtámadta a vele szemben intézkedő rendőrt, így a rendőrség és a nyomozó ügyészség is nyomozást indított ellene – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
A nő repeszsérüléseket szenvedett, a rendőrség nyomoz.
Nem ússzák meg a főszereplők.
Úgy tűnik, azonnal komoly döntéseket hoz az amerikai elnök. Meglépte, amit sokan nem hittek.
