„A szerb köztársasági elnök a legmagasabb, harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután több észak-koszovói településen is zavargások törtek ki pár napja, melyekben a KFOR 25 katonája – köztük magyarok is – megsérült. A helyzet ismét feszült, nem először. Hogy áll ehhez Magyarország?
Mi, magyarok hagyományosan stabilizáló tényezőként igyekszünk fellépni a Balkánon egy nemzetközi misszió tagjaként. Nekünk ez a legfontosabb célunk, ezért vannak ott a katonáink békefenntartóként. Köszönjük nekik a példaértékű hozzáállást! Büszkék vagyunk rájuk, hogy ilyen jól végzik a feladatukat! Még ha ez áldozatokkal jár is, mindez valóban hozzájárul a Balkán stabilitásához és Magyarország biztonságához is. A magyar külpolitika régóta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a Balkán számára európai perspektívát kell kínálni. Nem lehet a Balkánt leckéztetni, nem lehet hátrahagyni, vagy kivonulni onnan. Ez egy újabb olyan potenciális konfliktusmező, ami úgy berobbanhat, mint az ukrán–orosz konfliktus. A térség stabilitása érdekében fontos minden uniós országnak a balkáni bővítés pártjára állnia.
A jövő év meghatározó lesz nemcsak az Európai Unió, de az Egyesült Államok számára is, hiszen a tengerentúlon elnökválasztás lesz. Milyenek jelenleg a magyar–amerikai kapcsolatok?
Vegyesek a benyomásaim. A demokrata adminisztráció helyi és washingtoni képviselőivel a politikai nézeteltérések miatt elég nehéz a kommunikáció. Ők egy háborús logika mentén politizálnak, és bele szeretnének minket préselni a háborús politikába. Nekünk ellent kell állnunk, és ellent is tudunk állni, de ez sok feszültséget okoz. Ráadásul számos ideológiai kérdésben is máshogy látjuk a világot. Ugyanakkor, bevallom őszintén, én legtöbbször egy másik Amerikát érzékelek: sokszor járok ott, és találkozom az ottani barátainkkal, szövetségeseinkkel, akik korábban soha nem tapasztalt módon nyitottak Magyarország irányába. A magyar–amerikai kapcsolatok fejlesztésében tehát sok a perspektíva. Néha az a legjobb stratégia, hogy kivárunk.