Sok gyógyfürdő megérezte az orosz turisták elmaradását, a külföldiek egy részét pedig tartósan elriasztja a közeli háború.
Többszöri, fokozatos áremelés után átlagosan 40 százalékkal lesznek drágábbak a főszezoni strandbelépők, mint egy éve ilyenkor. A jó hír az, hogy a felújítás miatt ideiglenesen zárva tartókat leszámítva minden fürdő túlélte a koronavírust és az energiaár robbanását – írta meg a Világgazdaság.
„A meghosszabbított téli iskolai szünet miatt remekül indult a január a fürdőkben is, de utána jött a szokásos holtszezon, és az első negyedév mérlege még 15 százalékos elmaradást mutat a Covid előtti időkhöz képest” – tájékoztatta a portált Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.
Balogh szerint
miközben a külföldiek Budapestre lendületesen térnek vissza, vidéken még szemmel látható a különbség a covid előtti és a mostani időszak forgalmában.
A portál megjegyzi, fokozatosan nyitnak ki a fürdők, a kültéri, zömében termálvizes medencékben is egyre több a vendég, pünkösdre pedig már majdnem teljes kapacitással működnek majd a strand- és gyógyfürdők. A teljes fordulatszámot azonban csak a tanévzárás után, június második felében veszik fel a fürdők, konkrétan június 17-étől minden szolgáltatás és kültéri medence működik majd.
„Mindeközben nem csak a fagylalt és a lángos, hanem a strandinfláció is kézzelfoghatóvá válik,
a belépőjegyek ára több lépésben összességében 40 százalékkal drágul egy év alatt.
A pandémiás helyzethez kapcsolódó rendelkezések egyike értelmében tavaly június végéig nem emelhettek árat a fürdők, amelyek kivétel nélkül éltek a július elsején megnyíló lehetőséggel, és jellemzően 20-25 százalékkal árazták át tavaly első lépésben a jegyeket” – írják.
Országszerte lépéskényszerben vannak az üzemeltetők, amint arra Balogh Zoltán rámutatott: a korábban egységes, ma már nagyon különböző áram beszerzési ár és a vízkezelő vegyszerek brutális drágulása, valamint a minimálbér és a garantált bérminimumhoz igazodás jelentősen megnövelte a fürdők önköltségét.
A belföldi turizmust élénkíti a Széchenyi-pihenőkártya,
– mondta Balogh Zoltán a Világgazdaságnak.
Nyitókép: MTI / Marjai János
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
A korábbinál erősebb, stabil forintárfolyam, gyorsuló növekedés és lassuló áremelkedés várható a következő időszakban.
A Tisza Párt elnöke bámulatos módon egyszerre hazudtolta meg önmagát és párttársát.
Az Európai Unió egyik célja az orosz turizmus kiszorítása Európából.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
A Nyugatnak tisztában kell lenni egy régi biztonságpolitikai elvvel: az ellenfeled sosem annyira erős, mint gondolod, de te sem.
