Pert nyert a Mandiner a Media1 ellen
Lapunk keresetének adott helyt a Fővárosi Ítélőtábla a minket lehazugozó portállal szemben.
„Engem az elsőfokú ítélet után figyelmeztettek balliberális oldalról, hogy el kéne fogadni azt, le kéne nyugodni, ki kéne fizetni, és akkor béke lenne. Ugyanezt tudom javasolni Hann úrnak: el kell fogadni, meg kell nyugodni, ki kell fizetni, és akkor majd béke lesz.” A producer lapunknak azt is elmondta: az elsőfokú ítélet értelmében arra is kötelezni akarták, hogy a jövőben készülő produkcióinak elejére írja ki, hogy abban Hann Endre nem szerepel.
Amint arról a Mandiner olvasói is értesültek, Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég igazgatója jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt perelte be a Megafilm Kft-t. Hann arra hivatkozott, hogy az Elk*rtuk című film főszereplőjét Endrének hívják, aki egy közvélemény-kutató cég igazgatója, a film alkotói pedig sosem titkolták, hogy a meglehetősen negatív karaktert esetleg róla mintázták.
Kálomista Gábor már a kezdetekkor sem értette, miért került bíróságra a film, szerinte nevetséges egy fikciós játékfilmet úgy kezelni, mintha egy újságcikk, vagy oknyomozó dokumentumfilm lenne. Mint akkor fogalmazott:
Az, hogy Hann Endre arra kéri a bíróságot, tiltsa be a filmet, túlmegy egy bizonyos határon.”
Ahogy arról szintén beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék első fokon kihirdetett ítélete szerint 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetése várt volna Kálomista Gáborra és a Megafilm Kft-re.
Ezután Kálomista benyújtotta fellebbezését. Ahogy a producer akkor a Mandinernek elmondta: ebben arra hívták fel a másodfokú bíróság figyelmét, hogy ez a fajta pervezetés, amit a Fővárosi Törvényszék megvalósított – tehát, hogy gyakorlatilag az ő kérésükre módosította a felperes a keresetet – sehol nem fér bele a pártatlan ítélkezésbe. A producer hozzátette:
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon viszont már a Megafilm Kft. produkciós cégnek adott igazat, sajtóbeszámolók szerint Hann Endre azonnal elrohant az épületből a döntést követően. Később közösségi oldalán reagált, ahol arról értekezett, „tűrnie kell, hogy egy ócska propagandafilmben szemenszedett hazugságokat tényként állítsanak róla”.
Lapunk megkereste a pernyertes Kálomista Gábort. Arra voltunk kíváncsiak, mit gondol Hann reakciójáról, illetve megkérdeztük, meglepte-e, hogy másodfokon végül ő győzött.
„Nem lepett meg, hiszen az elejétől fogva képtelen ötletnek tartottam az egész pert. Azt gondoltam, biztosan nem lesz ügy, mert ha a bíróság alaposan tanulmányozza a tényeket, világos, hogy ebből elsőfokú tárgyalás sem lehetne, hisz annyira megalapozatlan az egész.
Végül aztán sikerült egy olyan bírót találni, aki »ügyet« csinált belőle”
– mondta megkeresésünkre a producer.
Hozzátette: „Nem véletlenül változtatta meg a másodfokú bíróság az ítéletet, hiszen a korábbi bíró pervezetésével – hogy finoman fogalmazzak – enyhén szólva voltak fenntartásaink, ennek pedig a másodfokú bíróság is helyt adott. Mindenki furcsállta egyrészt, hogy egyáltalán született egy ilyen per, másrészt, hogy abban a bíró ilyen súllyal és ilyen összegű kártérítést ítélt meg. Arról nem is beszélve,
hogy arra is kötelezni akartak, hogy a jövőben készülő produkcióim során írjam ki mindegyik elejére, hogy abban Hann Endre nem szerepel.
Hogyha tényleg ez volna a XXI. századi igazságszolgáltatás vagy jogszolgáltatás, akkor az igencsak nevetséges.”
Kálomista azt is kifejtette, neki nem volt kételye afelől, hogy ezt a pert előbb-utóbb meg fogja nyerni, mindvégig kitartott amellett, hogy igaza van.
„Azt, hogy az elsőfokú bíróság mit csinált, most már fedje jótékony homály – majd elszámol a bíró a lelkiismeretével, meg gondolom azzal, akivel el kell számolnia, de innentől fogva ez van, ez az ítélet született. Engem az elsőfokú ítélet után figyelmeztettek balliberális oldalról, hogy azt el kéne fogadni, le kéne nyugodni, ki kéne fizetni, és akkor béke lenne.
Ugyanezt tudom javasolni Hann úrnak: el kell fogadni, meg kell nyugodni, ki kell fizetni, és akkor majd béke lesz”
– tette hozzá.
A producer azt is elmondta, hogy valójában a mai napig nem sikerült kibogozniuk, mi történhetett pontosan. Ahogy fogalmaz, „valószínűleg a sokadik keresetmódosítás során némi bírói segítséggel a felperes rávezetődött arra, hogy ne a filmet perelje, hanem a film körüli kommunikációt, ezzel pedig konkrétan elismerte, hogy a filmmel tulajdonképpen nincsen probléma”.
„Na most egy olyan dologról, amivel nincs probléma, nem igazán érdemes ítéletet hozni, hiszen onnantól az egész okafogyottá válik. Hann a filmet kifogásolta az első pillanattól fogva, nem a körülötte lévő kommunikációt. Arra csak később került hangsúly, elég feltűnő segítséggel” – jegyezte meg Kálomista, majd hozzátette: azt azért továbbra se tagadjuk le, hogy Hann úr a legnagyobb beszállítója volt közvélemény-kutató szinten a Gyurcsány-kormánynak. Mint mondta:
Kálomista Gábor úgy véli, egyetértés volt abban, hogy ez a cselekvéssor megtörtént, „tehát azt tényleg bohóság lenne tagadni, hogy ez nem történt meg, elég sok adatot gyűjtöttünk, sok információ alapján dolgoztunk; nyilván nem vettünk részt a dolgozószobákban az eseményeken, de azért az tagadhatatlan, hogy Hann Endre volt a legnagyobb nyertese ennek a rendszernek” – magyarázta a producer, majd hangsúlyozta, Hann Endre kapta a legtöbb megbízást abban az időben, ő csinálta a közvélemény-kutatásokat.
„Ehhez idéznék egy mondatot, ami nemrég jelent meg egy vele készült interjúban, amiben elmondja:
készültek olyan kutatások, amik alkalmasak voltak a közvélemény manipulálására.
Ez a saját szájából hangzott el. Én nem tudom, mit érez ennyire sérelmesnek. Azt gondolom, ez az ítélet egész pontosan helyre tette azt a dolgot, meddig terjed a művészszabadság, és meddig terjed a közszereplők tűrési képessége. A többi csupán csak a Hann-féle szokásos hiszti” – szögezte le Kálomista Gábor.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt és Beliczay László és PORT.hu montázs