Megjárta Jement, hazajött. Kollégái unszolására elvállalta a balassagyarmati kórház vezetését, amit sok éven keresztül deficit nélkül vezetett. Portré Dr. Szabó Gézáról, a kórházépítőről.
A kórházvezetés egész embert kíván, főleg, ha valaki már 27 éve, egy percnyi szünet nélkül tölti be ezt a posztot. Ezzel a nem mindennapi eredménnyel dicsekedhet Dr. Szabó Géza, aki jelenleg a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház-Rendelőintézet vezetője, azt megelőzően pedig a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetet irányította közel 25 évig.
Csakhogy Szabó Géza nem dicsekszik, a balassagyarmatiak és a környéken élők is nagyon szerény embernek ismerték meg a neurológus szakorvost.
Nagyon kedves és rendkívül közvetlen, nem az a fajta, aki senkivel nem áll szóba, csak orvosokkal”
– mondja róla a Mandinernek Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere.
A kórházvezető olyannyira visszafogott, hogy még Balassagyarmat első embere is portálunktól tudta meg: újabb díjjal gazdagodott a neurológus szakorvos. Szabó Géza ugyanis legutóbb a Magyar Kórházszövetségtől kiemelkedő munkájáért kapott elismerést, ami szépen csillog a korábban a köztársasági elnöktől kapott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elismerése mellett.
Ezek a kitüntetések azért is bírnak különleges elismeréssel, mert a Nógrád vármegyei kórházigazgató évtizedek óta az egyik, gazdasági és szociológiai szempontból kihívásokkal teli térségben próbálja kihozni saját magából és a rábízottakból a maximumot.
A kemény munka sikere azonban nem marad el: a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert kórház az igazgató regnálásának jó részében
Ez a siker Szabó Géza szerint a még 1998-ban munkatársaival közösen kidolgozott értékelési rendszernek volt köszönhető, amely az alapvető intézményi célok megvalósítását jutalmazta.
Az egyedülálló struktúra hosszú-hosszú évekig nagyon jól működött, csakhogy aztán jött a második Gyurcsány-kormány ámokfutása az egészségügyben is: vizitdíj, hatáskörüktől és ágyaik húsz százalékától megfosztott intézmények, és még hosszan sorolhatnánk a szakértők szerint máig is vitatott módon végrehajtott 2007-es egészségügyi struktúraátalakítás ballépéseit.
Ezeknek sajnos a legbátrabb város kórházában is megvoltak a következményei: olyan működési környezet jött létre, amelyben az intézmény gyakorlati alkalmazása ellehetetlenült, és ezzel nem volt egyedül az országban.
Még ezt megelőzően azonban Szabó Géza, amit csak lehetett, megtett a balassagyarmati kórházért: az ő igazgatása alatt újult meg az intézmény: 2001 óta több ütemben, összesen ötezer négyzetméteren végeztek el jelentős átalakításokat és felújításokat, 900 négyzetméteren pedig új építkezésre is sor került, főleg európai uniós forrásból. Az egyik ütem a 2002-es országgyűlési választások – ekkor váltotta a Fideszt az MSZP – szinte másnapján kezdődött meg. A városban el is terjedt a pletyka, hogy biztosan azért bontják egyik napról a másikra hihetetlen tempóval a tetőt, mert a kórházvezető attól tart, ha nem igyekszik, az újonnan alakuló kormányzat elvonja az intézmény felújítására kapott pénzt.
„Ez csupán helyi szóbeszéd volt, nem volt valóságalapja” – mondja a Mandinernek a neurológus szakorvos. Hozzáteszi, az elhúzódó közbeszerzési eljárások, az adminisztráció szövevényessége eredményezte a munka látványos részének megkezdését.
Építkezés ide-vagy oda, Szabó mégsem a felújításra a legbüszkébb, hanem arra, hogy 1998-2000-es években megteremtették a nagyértékű képalkotó diagnosztika nemcsak tárgyi, de személyi feltételeit is: 2000 decemberében állt munkába az első CT-készülék Balassagyarmaton. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy a Semmelweis Egyetemmel együttműködve a mai napig is közös európai uniós pályázatok keretében kutatási programokon vesznek részt a palóc város kórházában. Mint mondja,
Úgy véli, a jövőben szélesíteni kellene a kutatási palettát és lehetőségeket, mert sikertörténet, amit a Semmelweissel ezen a fronton véghez vittek.
A 27 évnyi kórházvezetés különösen annak fényében elképesztő eredmény, hogy a neurológus sosem vágyott ilyen babérokra.
Szabó Géza általános orvosi diplomáját 1977-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel, majd kicsit később, 1981-ben végzett neurológus szakorvosként. 1988-től hat éven keresztül a Jemeni Köztársaságban, a Sana’a-i egyetem oktatókórházában dolgozott. Nagyon szerette a betegágy melletti munkát, a tudományban való elmélyedés, a betegekkel való törődés teljes mértékben kielégítette vágyait. Jemenben meg kellett tanulnia a rugalmasságot, de minden percéért megérte, hiszen ideggyógyászként nap mint nap olyan kórképekkel találkozhatott élesben, amilyeneket a kollégái csak tankönyvekből ismerhetnek.
„Mindennaposak voltak a tetanusz különböző formái, a központi idegrendszer tbc-s fertőzései, tuberculomái, valamint a malária központi idegrendszeri szövődményei, de találkoztam veszettség emberen kialakult súlyos kórképével is” – meséli lapunknak.
1994-ben, szinte még haza sem ért, máris több orvosvezető azzal kereste meg, hogy adja be a pályázatát a balassagyarmati kórházigazgatói állásra. Esze ágában sem volt ilyesmivel foglalkozni, így hát nem hallgatott unszolóira. Miután a kórházvezetőt kereső eljárás első köre eredménytelenül zárult, ismét megkeresték, ami után végül beadta a derekát: pályázott és el is nyerte az állást, határozatlan időre ki is nevezték.
Szabó érezte a felelősséget, amit kollégái megtisztelő bizalma rótt rá, beiratkozott hát az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre, majd levelező tagozaton elvégezte a gazdasági szakot.
Csakhogy jó ötletei, fejlesztési és szervezetépítési törekvései nem maradtak visszhang nélkül, jöttek a sikerek, és vele együtt a megbecsültség, aminek hatására végül 2020. december 31-ig vezette a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház- és Rendelőintézetet. Az év január elsejével Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere bízta meg a Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház vezetésével, amit azóta is ellát.
„Felelősségteljes kihívást jelentett miniszter úr kinevezése a megyei irányító kórház élére” – válaszolja arra a kérdésünkre, milyen érzés volt csaknem három évtized után átadni a balassagyarmati kórház irányítását. Hozzáteszi, Nógrád vármegye ellátórendszerének összehangolása nem ismeretlen feladat számára, célja olyan rendszer megteremtése, ami a betegbiztonságot és az ellátásokhoz való hozzáférést helyezi a középpontba.
Szabó Géza a megyeközpontban sem tétlenkedik, alig több mint két év alatt vezetésével és a Modern Városok Program keretében beindult az onkológiai központ, és sugárterápia is az intézményben.
„A jelenlegi egészségpolitika reális irányban, a szükségletek figyelembevételével, a betegbiztonság előtérbe helyezésével kezdett neki – a minden szereplő által szükségesnek tartott – változások véghezviteléhez” – válaszolja arra a kérdésünkre, hogyan látja az egészségügy jelenlegi helyzetét.
Jónak tartja a hálapénz kivezetését és az orvosi bérek rendezését, szerinte a teljesítményhez kötött finomhangolás lehet a következő lépés.
mint fogalmaz, szerencsére július elsejétől nagy előrelépés következik be ezen a téren is.
A kórházigazgató-neurológus legutóbbi kitüntetését a határon túli kórházvezetők összefogása és a hátrányos helyzetű térségek egészségügyének képviseletéért kapta.
Tíz éve – azután, hogy beválasztották a Magyar Kórházszövetség elnökségébe – kapta ezt a két fontos területet. Mint mondja, hazánkban vannak teendők a hátrányos helyzetű területek egészségügyével kapcsolatban, a felzárkóztatás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország minden egyes pontján azonos minőségű ellátást kaphassanak a betegek. Különösen szívügye a határon túli magyar kórházak és vezetőik sorsa. A Kórházszövetség elnökével, Velkey Györggyel közösen szerveznek összejöveteleket ezekkel a kollégákkal.
A nemzeti összefogás nemes érzésén túl sokféle kihívásról, érdekes tapasztalatokról kapunk információt egy-egy szakmai fórumon”
– mondja. Kifejezetten kollegiális – szinte baráti – légkörben folynak ezek a megbeszélések, a hétköznapokban is számíthatnak egymás véleményére, munkatársaik képzésében és a rászoruló betegek ellátásában is segítik egymást.
Képek: Földházi Árpád / Mandiner