Sosem akart kórházigazgató lenni, mégis közel harminc éve csinálja, nagy sikerrel – Köszönjük!

A kórházvezetés egész embert kíván, főleg, ha valaki már 27 éve, egy percnyi szünet nélkül tölti be ezt a posztot. Ezzel a nem mindennapi eredménnyel dicsekedhet Dr. Szabó Géza, aki jelenleg a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház-Rendelőintézet vezetője, azt megelőzően pedig a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetet irányította közel 25 évig.

Csakhogy Szabó Géza nem dicsekszik, a balassagyarmatiak és a környéken élők is nagyon szerény embernek ismerték meg a neurológus szakorvost.

– mondja róla a Mandinernek Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere.

A kórházvezető olyannyira visszafogott, hogy még Balassagyarmat első embere is portálunktól tudta meg: újabb díjjal gazdagodott a neurológus szakorvos. Szabó Géza ugyanis legutóbb a Magyar Kórházszövetségtől kiemelkedő munkájáért kapott elismerést, ami szépen csillog a korábban a köztársasági elnöktől kapott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elismerése mellett.

Ezek a kitüntetések azért is bírnak különleges elismeréssel, mert a Nógrád vármegyei kórházigazgató évtizedek óta az egyik, gazdasági és szociológiai szempontból kihívásokkal teli térségben próbálja kihozni saját magából és a rábízottakból a maximumot.

Kórház, amely nem deficittel működik

A kemény munka sikere azonban nem marad el: a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert kórház az igazgató regnálásának jó részében

Ez a siker Szabó Géza szerint a még 1998-ban munkatársaival közösen kidolgozott értékelési rendszernek volt köszönhető, amely az alapvető intézményi célok megvalósítását jutalmazta.

Az egyedülálló struktúra hosszú-hosszú évekig nagyon jól működött, csakhogy aztán jött a második Gyurcsány-kormány ámokfutása az egészségügyben is: vizitdíj, hatáskörüktől és ágyaik húsz százalékától megfosztott intézmények, és még hosszan sorolhatnánk a szakértők szerint máig is vitatott módon végrehajtott 2007-es egészségügyi struktúraátalakítás ballépéseit.

Ezeknek sajnos a legbátrabb város kórházában is megvoltak a következményei: olyan működési környezet jött létre, amelyben az intézmény gyakorlati alkalmazása ellehetetlenült, és ezzel nem volt egyedül az országban.

Kórház, amely teljes mértékben megújult

Még ezt megelőzően azonban Szabó Géza, amit csak lehetett, megtett a balassagyarmati kórházért: az ő igazgatása alatt újult meg az intézmény: 2001 óta több ütemben, összesen ötezer négyzetméteren végeztek el jelentős átalakításokat és felújításokat, 900 négyzetméteren pedig új építkezésre is sor került, főleg európai uniós forrásból. Az egyik ütem a 2002-es országgyűlési választások – ekkor váltotta a Fideszt az MSZP – szinte másnapján kezdődött meg. A városban el is terjedt a pletyka, hogy biztosan azért bontják egyik napról a másikra hihetetlen tempóval a tetőt, mert a kórházvezető attól tart, ha nem igyekszik, az újonnan alakuló kormányzat elvonja az intézmény felújítására kapott pénzt.

„Ez csupán helyi szóbeszéd volt, nem volt valóságalapja” – mondja a Mandinernek a neurológus szakorvos. Hozzáteszi, az elhúzódó közbeszerzési eljárások, az adminisztráció szövevényessége eredményezte a munka látványos részének megkezdését.

Építkezés ide-vagy oda, Szabó mégsem a felújításra a legbüszkébb, hanem arra, hogy 1998-2000-es években megteremtették a nagyértékű képalkotó diagnosztika nemcsak tárgyi, de személyi feltételeit is: 2000 decemberében állt munkába az első CT-készülék Balassagyarmaton. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy a Semmelweis Egyetemmel együttműködve a mai napig is közös európai uniós pályázatok keretében kutatási programokon vesznek részt a palóc város kórházában. Mint mondja,

Úgy véli, a jövőben szélesíteni kellene a kutatási palettát és lehetőségeket, mert sikertörténet, amit a Semmelweissel ezen a fronton véghez vittek.

Nem akart kórházigazgató lenni, de...

A 27 évnyi kórházvezetés különösen annak fényében elképesztő eredmény, hogy a neurológus sosem vágyott ilyen babérokra.

Szabó Géza általános orvosi diplomáját 1977-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel, majd kicsit később, 1981-ben végzett neurológus szakorvosként. 1988-től hat éven keresztül a Jemeni Köztársaságban, a Sana’a-i egyetem oktatókórházában dolgozott. Nagyon szerette a betegágy melletti munkát, a tudományban való elmélyedés, a betegekkel való törődés teljes mértékben kielégítette vágyait. Jemenben meg kellett tanulnia a rugalmasságot, de minden percéért megérte, hiszen ideggyógyászként nap mint nap olyan kórképekkel találkozhatott élesben, amilyeneket a kollégái csak tankönyvekből ismerhetnek.

„Mindennaposak voltak a tetanusz különböző formái, a központi idegrendszer tbc-s fertőzései, tuberculomái, valamint a malária központi idegrendszeri szövődményei, de találkoztam veszettség emberen kialakult súlyos kórképével is” – meséli lapunknak.

1994-ben, szinte még haza sem ért, máris több orvosvezető azzal kereste meg, hogy adja be a pályázatát a balassagyarmati kórházigazgatói állásra. Esze ágában sem volt ilyesmivel foglalkozni, így hát nem hallgatott unszolóira. Miután a kórházvezetőt kereső eljárás első köre eredménytelenül zárult, ismét megkeresték, ami után végül beadta a derekát: pályázott és el is nyerte az állást, határozatlan időre ki is nevezték.

Szabó érezte a felelősséget, amit kollégái megtisztelő bizalma rótt rá, beiratkozott hát az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre, majd levelező tagozaton elvégezte a gazdasági szakot.

Csakhogy jó ötletei, fejlesztési és szervezetépítési törekvései nem maradtak visszhang nélkül, jöttek a sikerek, és vele együtt a megbecsültség, aminek hatására végül 2020. december 31-ig vezette a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház- és Rendelőintézetet. Az év január elsejével Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere bízta meg a Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház vezetésével, amit azóta is ellát.

„Felelősségteljes kihívást jelentett miniszter úr kinevezése a megyei irányító kórház élére” – válaszolja arra a kérdésünkre, milyen érzés volt csaknem három évtized után átadni a balassagyarmati kórház irányítását. Hozzáteszi, Nógrád vármegye ellátórendszerének összehangolása nem ismeretlen feladat számára, célja olyan rendszer megteremtése, ami a betegbiztonságot és az ellátásokhoz való hozzáférést helyezi a középpontba.

Szabó Géza a megyeközpontban sem tétlenkedik, alig több mint két év alatt vezetésével és a Modern Városok Program keretében beindult az onkológiai központ, és sugárterápia is az intézményben.

Így látja most az egészségügy helyzetét

„A jelenlegi egészségpolitika reális irányban, a szükségletek figyelembevételével, a betegbiztonság előtérbe helyezésével kezdett neki – a minden szereplő által szükségesnek tartott – változások véghezviteléhez” – válaszolja arra a kérdésünkre, hogyan látja az egészségügy jelenlegi helyzetét.

Jónak tartja a hálapénz kivezetését és az orvosi bérek rendezését, szerinte a teljesítményhez kötött finomhangolás lehet a következő lépés.

mint fogalmaz, szerencsére július elsejétől nagy előrelépés következik be ezen a téren is.

Szívügye a határon túli magyar kórházak sorsa

A kórházigazgató-neurológus legutóbbi kitüntetését a határon túli kórházvezetők összefogása és a hátrányos helyzetű térségek egészségügyének képviseletéért kapta.

Tíz éve – azután, hogy beválasztották a Magyar Kórházszövetség elnökségébe – kapta ezt a két fontos területet. Mint mondja, hazánkban vannak teendők a hátrányos helyzetű területek egészségügyével kapcsolatban, a felzárkóztatás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország minden egyes pontján azonos minőségű ellátást kaphassanak a betegek. Különösen szívügye a határon túli magyar kórházak és vezetőik sorsa. A Kórházszövetség elnökével, Velkey Györggyel közösen szerveznek összejöveteleket ezekkel a kollégákkal.

– mondja. Kifejezetten kollegiális – szinte baráti – légkörben folynak ezek a megbeszélések, a hétköznapokban is számíthatnak egymás véleményére, munkatársaik képzésében és a rászoruló betegek ellátásában is segítik egymást.
 

Képek: Földházi Árpád / Mandiner