Komoly változásokat szavaztak meg a Parlamentben

2023. május 23. 13:56

Változik többek között a minősített adat védelméről szóló törvény is.

2023. május 23. 13:56
null

A minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint a szövetkezeti törvény, a büntető törvénykönyv és a szakképzési törvény módosításáról is határoztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén – számolt be az MTI.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) titokfelügyeleti tevékenységének szélesebb körű megvalósítását célozza a minősített adat védelméről, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények módosítása.

A változtatást a NAIH kezdeményezte gyakorlati tapasztalatai alapján, és 143 igen szavazattal, 26 ellenvoks és 17 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a képviselők.

A hatóság joggyakorlatában jogalkalmazási problémákat okozott az, hogy a titokfelügyeleti eljárást hogyan folytathatja le akkor, amikor az eljárás valójában megismételt minősítésű adatot érint. A jövőben a jogszabály az eljárást lefolytathatóvá teszi a minősítési jelölés megismétlőjével szemben is.

Változások a szabadságvesztés végrehajtásánál

Az Országgyűlés 135 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását.

A jogszabály több mint harminc törvényt módosít, egyik legfontosabb része a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozik.

A törvény egy új, átláthatóbb fogvatartotti besorolási rendszert alakít ki a mostani helyett. Egy ötfokozatú kategóriarendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének. Az indoklás szerint az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló kategóriarendszer lehetővé teszi a büntetés-végrehajtás személyi állományának hatékony, a fogvatartás biztonságának fenntartásához rugalmasan igazodó beosztását, és segíti a férőhelyek optimalizált kihasználását.

Létrehoznak egy kreditrendszert, amely figyelembe veszi

az elítélt magatartását, együttműködési készségét és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítményt; a megszerzett, illetve a levont kreditpontok alapján sorolják előre- vagy vissza az elítéltet.

Az elítéltek kategóriába sorolásának leglényegesebb motivációs eleme az egyes kapcsolattartási formák esetén elérhető kedvezmények. Az előbbre sorolás eredményeként ugyanis az egyes kapcsolattartási formák gyakorisága és időtartama egyre növekszik.

A törvény emellett tartalmaz rendelkezéseket a közjegyzőkről, az igazságügyi szakértőkről, az áldozatsegítésről, továbbá több polgári jogi, szerzői jogi területre vonatkozó szabályozást is magába foglal. Korrekciókat végez el a hagyatéki eljárásról, a közjegyzői nem peres eljárásokról, illetve a fizetési meghagyásról szóló törvénynél is.    

Szigorítottak a kompenzációslista-állítás szabályain    

Szigorított a kompenzációslista-állítás szabályain az önkormányzati választáson az Országgyűlés. A parlament 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadta el a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását.

A parlamentnek beterjesztett javaslat célja eredetileg a választási eljárás modernizálása volt, a módosítással ugyanis a névjegyzékekkel összefüggésben az azonosítás nélküli ügyintézés módokat a lehető legszűkebb körre korlátozták.

A törvényalkotási bizottság javaslatára a jogszabályt kiegészítették a kompenzációslista-állítás új szabályaival.

Ezentúl az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Jelenleg több mint felében elegendő jelöltet állítani.

Ugyanígy változik a fővárosi kompenzációs listára vonatkozó szabály is: a fővárosi kerületek több mint fele helyett legalább a kétharmadukban kell a pártoknak polgármesterjelöltet állítani, ha listát szeretnének.

Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.

Határoztak arról is, hogy ha már időközi választás nem tűzhető ki, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is listáról pótolják az egyéni mandátumot vesztett képviselőt. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták.

A törvény hatályba lépése után a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.

(MTI)

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
llnnhegyi
2023. május 23. 14:39
Olajozottan működik a parlament. A kormány. dr miniszterelnök továbbra is hasít! Az MJK örömére!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!