Változik többek között a minősített adat védelméről szóló törvény is.
A minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint a szövetkezeti törvény, a büntető törvénykönyv és a szakképzési törvény módosításáról is határoztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén – számolt be az MTI.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) titokfelügyeleti tevékenységének szélesebb körű megvalósítását célozza a minősített adat védelméről, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények módosítása.
A változtatást a NAIH kezdeményezte gyakorlati tapasztalatai alapján, és 143 igen szavazattal, 26 ellenvoks és 17 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a képviselők.
A hatóság joggyakorlatában jogalkalmazási problémákat okozott az, hogy a titokfelügyeleti eljárást hogyan folytathatja le akkor, amikor az eljárás valójában megismételt minősítésű adatot érint. A jövőben a jogszabály az eljárást lefolytathatóvá teszi a minősítési jelölés megismétlőjével szemben is.
Az Országgyűlés 135 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását.
A jogszabály több mint harminc törvényt módosít, egyik legfontosabb része a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozik.
A törvény egy új, átláthatóbb fogvatartotti besorolási rendszert alakít ki a mostani helyett. Egy ötfokozatú kategóriarendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének. Az indoklás szerint az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagáló kategóriarendszer lehetővé teszi a büntetés-végrehajtás személyi állományának hatékony, a fogvatartás biztonságának fenntartásához rugalmasan igazodó beosztását, és segíti a férőhelyek optimalizált kihasználását.
Létrehoznak egy kreditrendszert, amely figyelembe veszi
Az elítéltek kategóriába sorolásának leglényegesebb motivációs eleme az egyes kapcsolattartási formák esetén elérhető kedvezmények. Az előbbre sorolás eredményeként ugyanis az egyes kapcsolattartási formák gyakorisága és időtartama egyre növekszik.
A törvény emellett tartalmaz rendelkezéseket a közjegyzőkről, az igazságügyi szakértőkről, az áldozatsegítésről, továbbá több polgári jogi, szerzői jogi területre vonatkozó szabályozást is magába foglal. Korrekciókat végez el a hagyatéki eljárásról, a közjegyzői nem peres eljárásokról, illetve a fizetési meghagyásról szóló törvénynél is.
Szigorított a kompenzációslista-állítás szabályain az önkormányzati választáson az Országgyűlés. A parlament 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadta el a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását.
A parlamentnek beterjesztett javaslat célja eredetileg a választási eljárás modernizálása volt, a módosítással ugyanis a névjegyzékekkel összefüggésben az azonosítás nélküli ügyintézés módokat a lehető legszűkebb körre korlátozták.
Ezentúl az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Jelenleg több mint felében elegendő jelöltet állítani.
Ugyanígy változik a fővárosi kompenzációs listára vonatkozó szabály is: a fővárosi kerületek több mint fele helyett legalább a kétharmadukban kell a pártoknak polgármesterjelöltet állítani, ha listát szeretnének.
Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.
Határoztak arról is, hogy ha már időközi választás nem tűzhető ki, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is listáról pótolják az egyéni mandátumot vesztett képviselőt. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták.
A törvény hatályba lépése után a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
A Kaliber főszerkesztője nem tartja kizártnak, azt, hogy Ruszin-Szendi még a honvédség felsővezetőjeként kapott engedélyt önvédelmi célú rövid lőfegyver tartására, ami öt évig érvényes.
Lomnici Zoltán azt is elmondta, mi vonatkozik a közterületen vagy nyilvános helyen való fegyverviselésre.
„Fegyveres politikusoknak nincs helye a közéletben!” – jelentette ki Szentkirályi Alexandra közösségi oldalán.
Kezdhet szedelődzködni?
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
