Mint mindent, ezt is meg kell tanulnunk használni – ahogy megértettük a tévénézés során, hogy ha csak egy arcot mutat a képernyő, az nem jelenti, hogy az adott embernek ne lenne teste; ha 10 cm-esnek látjuk a lovakat, attól azok a valóságban még tényleges nagyságúak. Bíznunk kell a pártalálásban, de egyben figyelni is az intő jelekre, hogy ne égjünk ki a kudarcok miatt, és ne váljunk az online skalpvadászok prédájává. Fontos, hogy óvatosan és normál tempóban haladjon az ismerkedés, ne rohanjunk rögtön előre.
Részemről még mindig jobban hiszek a való életbeli ismerkedésben, azonban tény, hogy egyre több pár talál egymásra internetes párkeresés során, miközben igen kevés a személyes lehetőség.
Sok 30 feletti nő panaszkodik arra, hogy nem talál olyan férfit, akivel családot alapíthatna. Nem mernek elköteleződni a férfiak?
Szerintem nem az a döntő, hogy félnének a férfiak az elköteleződéstől, sokkal inkább az, hogy „miért is tennék”. A randiapp-ok online dömpingjében válogathatnak, mint egy webáruházban: rapid szex, újdonság, hódítás, és már jöhet is a következő. Nincs felelősség, nincs elszámoltatás, helyette viszont van izgalom és változatosság.
Jönnek a „Miss Hétfők”, „Miss Keddek” és így tovább, hetente változó névsorral. Ahogy egyik férfi ismerősöm mondta: „ott van a lány, szép, kedves, jó az ágyban, még okos is – de rögtön az jut az eszembe, ha volt ilyen jó, van még jobb és még jobb és még jobb…” Függővé tesz ez a kalandozás – vagy épp a pornófilmek, ahol szintén sok ismerkedési motiváció vész el a gyors és biztos kielégülés kínálatában.