A miniszteri biztos szerint jelenleg szűkösebbek a források, de remélhetőleg egy-két éven belül lehetséges lesz ezt a nagyléptékű projektet méltó módon befejezni az Új Nemzeti Galéria felépítésével.
A Liget Budapest Projektben felépült Néprajzi Múzeumot állítja fókuszába a 18. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely a projekt miniszteri biztosa szerint a nemzetközi közönség elismerését is elnyeri. Baán László az MTI-nek kiemelte: a Reziduum – The Frequency of Architecture címmel szombattól látható kiállítás rendkívül érdekes kísérlet, amely nem egyszerűen a Néprajzi Múzeumról és annak homlokzati ornamentikájáról szól, hanem összművészeti, sőt összgondolati megközelítést alkalmaz.
Mint emlékeztetett, a kiállítás független a Liget Budapest projekttől, alkotói maguk látták meg benne azt a történetet, amellyel a Ludwig Múzeum által a Velencei Biennále magyar tárlatára kiírt pályázaton indultak és nyertek. A Reziduum projektben egyaránt szerepet kap a Néprajzi Múzeum gyűjteménye, épületének urbanisztikai szerepe és félmillió pixelből álló homlokzati fémrácsszerkezete is, amely néprajzi motívumokból építkezve, de kortárs módon, azokból kibomló díszítő- és bemutatkozó eleme a háznak – méltatta a tárlatot.
Baán László hozzátette: a kiállítás
az évszázados népi kultúráktól kezdve egészen a kortárs művészetig terjedő kulturális örökséget. „Ne felejtsük el: ha egy gyűjtemény nem tud megszólalni a mai kor nyelvén, akkor a ránk bízott kincsek holt tárgyak maradnak” – szólt a múzeumok feladatáról, hozzáfűzve: ezt a párbeszédet múlt és jelen, népi kultúra és mai, kortárs magaskultúra között mutatja be igen sokrétűen a kiállítás.
A miniszteri biztos elmondása szerint a magyar pavilon több mint százéves, szecessziós épületének átriumos udvarán a biennále látogatói Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési programjába, a Liget Budapest projektbe is betekintést kapnak. Ott helyezik el ugyanis azt a méretarányos modellt, amely a projekt elkészült és még megvalósítandó elemeit egyaránt megismerteti az érdeklődőkkel. „QR kódokon keresztül további információkat is adunk, egy kis videó is fut, amely összegzi az eddigi fejlesztések eredményeit” – jegyezte meg.
Baán László hangsúlyozta, hogy a Velencei Biennále a világ építészetének legnagyobb és legfontosabb seregszemléje. Másodszor mutatkozik be ilyen nagy fórumon a Liget Budapest projekt, hiszen 2017-ben a cannes-i nemzetközi ingatlan szakkiállításon (MIPIM) a legjobb európai tervezett nagy projekt lett - emlékeztetett. Hat év elteltével fantasztikus dolog, hogy kiemelkedő eredményekről lehet beszámolni: már nemcsak tervekről van szó, hanem a város valóságában létező épületekről - tette hozzá. A miniszteri biztos emlékeztetett az idei biennále A jövő laboratóriuma mottójára, kiemelve: az építészet eleve erőteljesen jövőorientált, hiszen sok más művészeti ághoz képest hosszú távú és erőteljes jelenléte van az emberek életében.
ezért nagy a felelőssége is a számtalan kihívással – klímaváltozás, energiaválság vagy a mesterséges intelligencia – küzdő mai világban. De itt van feladatként az elődök által felhalmozott kulturális vagyon átörökítése, a gyökereink életben tartása is, amelyben az építészetnek szintén van szerepe – fejtette ki.
Baán László szerint a Liget Budapest projektnek ezen kihívások közül is sokra van válasza: egy olyan, százötven éves hagyományba ágyazódik bele, amelynek sajátja a kultúra és természet harmonikus együttélése a város szívében. A Liget projekt szellemisége tökéletesen egybecseng A jövő laboratóriuma című főkurátori kiállítás üzenetével, hiszen úgy sikerül jövőt építenie, hogy közben a múltat is élőn tartja meg – közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: biztos benne, hogy a velencei bemutatkozás komoly sikert arat. Baán László elmondása szerint a Liget projekt a szakmai díjak mellett sok millió látogató elismerését is megszerezte. „Minden amellett szól tehát, hogy ezen az úton tovább kell mennünk, és a projekt zárókövét, a világ egyik legnevesebb építész irodája, a Pritzker-díjas, japán SANAA tervezte Új Nemzeti Galériát is meg kell valósítanunk” – jegyezte meg.
Mint hozzátette, a világgazdaság jelenlegi állapota és az energiaválság miatt jelenleg szűkösebbek a források, de remélhetőleg egy-két éven belül lehetséges lesz ezt a nagyléptékű projektet méltó módon befejezni az Új Nemzeti Galéria felépítésével. „A világ építészetének legjelentősebb fórumáról érkező visszajelzések biztosan meg fogják erősíteni az elszántságot valamennyi résztvevőben és döntéshozóban, hogy ha belevágtunk Európa legnagyobb kulturális projektjébe, azt be is kell fejeznünk” – mondta el Baán László.
(MTI)
Fotó: Földházi Árpád
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Bemutatták a Budapest – Amire büszkék vagyunk című kötetet.
Baán László az MCC rendezvényén elmondta: a múzeumok jövője azon múlik, képesek-e személyes élménnyé tenni a művészetet.
Amikor a tudomány, a sport és az élmény találkozik – írják a programismertetőben.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A friss Kossuth-díjas építészmérnökkel mesterekről, szárnyaló magyar lélekről és arról beszélgettünk, hogy a jövőbe csak a múlt kincsein át vezethet út. Interjúnk.
Szijjártó Péter komoly bejelentést tett.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
