Alapításának 150. évfordulóján nagyszabású kiállításokkal nyitja meg kapuit Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye, a Néprajzi Múzeum. A több díjat is elnyert, Liget-projekt keretében megvalósuló beruházás azonban számos alkalommal baloldali támadások kereszttüzébe került. Karácsony Gergely korábban egyenesen őrültségnek nevezte a megépítését – írta vasárnap a Hír TV.
Az összeállításban többek között elhangzott, hogy a létesítmény mintegy 7000 négyzetméteren tetőterasszal, rendezvényteremmel, kutatóközponttal, könyvtári olvasóval, moziteremmel és több mint negyedmillió műtárggyal várja majd az érdeklődőket.
Az új Néprajzi Múzeum avatóünnepsége vasárnap 14 órakor kezdődött, a megnyitón beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.
„Európa legnagyobb kulturális beruházása"
„Vagány” – ezzel a felütéssel kezdte beszédét a kormányfő a Néprajzi Múzeum átadóünnepségén. Majd hozzátette, hogy A miniszterelnök köszöntötte a jelen lévő egykori főpolgármestert, Tarlós Istvánt, akinek hivatali ideje alatt a beruházás alapjait lefektették, illetve Csák Jánost, a hamarosan felálló Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetőjét. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Városligetben „Európa legnagyobb kulturális beruházása zajlik.”
„Kincseink méltó helyre kerültek”
A kormányfő hangsúlyozta: a kormány a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.
„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – jelentette ki.
Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. „Ebben segít nekünk ez a figyelemre méltó épület, amely a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája” – mondta.