A Néprajzi Múzeum átadóünnepségén a kormányfő leszögezte, megkapták a felhatalmazást a teljes program megvalósítására.
Alapításának 150. évfordulóján nagyszabású kiállításokkal nyitja meg kapuit Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye, a Néprajzi Múzeum. A több díjat is elnyert, Liget-projekt keretében megvalósuló beruházás azonban számos alkalommal baloldali támadások kereszttüzébe került. Karácsony Gergely korábban egyenesen őrültségnek nevezte a megépítését – írta vasárnap a Hír TV.
Az összeállításban többek között elhangzott, hogy a létesítmény mintegy 7000 négyzetméteren tetőterasszal, rendezvényteremmel, kutatóközponttal, könyvtári olvasóval, moziteremmel és több mint negyedmillió műtárggyal várja majd az érdeklődőket.
Az új Néprajzi Múzeum avatóünnepsége vasárnap 14 órakor kezdődött, a megnyitón beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.
„Vagány” – ezzel a felütéssel kezdte beszédét a kormányfő a Néprajzi Múzeum átadóünnepségén. Majd hozzátette, hogy A miniszterelnök köszöntötte a jelen lévő egykori főpolgármestert, Tarlós Istvánt, akinek hivatali ideje alatt a beruházás alapjait lefektették, illetve Csák Jánost, a hamarosan felálló Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetőjét. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Városligetben „Európa legnagyobb kulturális beruházása zajlik.”
A kormányfő hangsúlyozta: a kormány a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.
„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – jelentette ki.
Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. „Ebben segít nekünk ez a figyelemre méltó épület, amely a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája” – mondta.
„Magyarország 2010-ben új irányt választott, amely mindenekelőtt arról szólt, mitől akar jó messze eltávolodni, majd a rákövetkező választások egyre inkább arról is szóltak, merre akar menni” – idézte fel a Néprajzi Múzeum vasárnapi ünnepélyes átadóján a projekt miniszteri biztosa. Baán László hozzátette: az, hogy épül-e történelmi léptékben rendszer ezekből a megnyert választásokból, azon múlik, létrejön-e mindebből közösségi hit és ez a hit épít-e magának katedrálist.
Amikor 2012-ben a kormány döntése alapján nekiláttak a Városliget megújításának, még nem lehetett sejteni, hogy „minden irigység ellenére itt épül meg a mi időnk katedrálisa” – fűzte hozzá. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a Liget Budapest Projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg
Baán László méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért.
Baán László kitért arra is, hogy miből táplálkozhat a park zöldfelületének megújítását is valóra váltó Liget Budapest Projekt elleni ádáz düh, amely „mára egyre inkább egyszólamúvá válik”. Mint felidézte, számtalan civil szervezettel jött létre együttműködés. Feltűntek azonban olyan politikusok és önjelölt próféták, akik „zöldre dukkózva” legalább néhány elem megvalósítását szeretnék megakadályozni, mert ha ezek megépülnek,
– szólt a projekt ellenzőiről. „Ha azonban megépülhet az Új Nemzeti Galéria is, miénk lesz és magyar lesz a legkomplexebb kulturális negyed az egész kontinensen” – hangsúlyozta Baán László.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt eredményeként. Felidézte, hogy már az 1880-as években szorgalmazták a gyűjtemény számára egy méltó és alkalmas épület megvalósítását, ám erre egészen 2022-ig kellett várni.
„Százötven esztendős adósságot róttunk le ezáltal” – hangsúlyozta Kemecsi Lajos. Mint hozzátette, mára egyértelműen megállapítható, hogy a budapesti intézmény a régió néprajzi múzeumai között kivételes helyzetben van és végre az értékeihez méltó helyszínen működhet, mindez pedig Magyarország kormányának messzemenő támogatásával történt.
Fotó: Földházi Árpád
Óriási fellélegzés volt, amikor 2004 novemberében leszerelt az utoljára bevonult 1800 kiskatona, és a 136 éve tartó kényszersorozás megszűnt. Horváth K. József írása.
„A tét nem kevés” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Vigyázat, letagadják!” – írta a miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, hogy a 14. havi nyugdíjon keresztül lehet igazságosan emelni az időseknek járó juttatást.
Erre kevesen számítottak.
A hét elején a benzinkutakon még áremelkedést tapasztalhattak a vásárlók, amit több tényező is befolyásolt.
Óriási fellélegzés volt, amikor 2004 novemberében leszerelt az utoljára bevonult 1800 kiskatona, és a 136 éve tartó kényszersorozás megszűnt. Horváth K. József írása.
Túl nagy árat fizetünk az alkoholért: évente világszerte 2,6 millióan veszítik életüket miatta, és 400 millióan élnek alkoholfogyasztási problémákkal az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
