„Veletek és értetek mondom: Isten, áldd meg a magyart!” – így zajlott az előző, történelmi pápalátogatás

Ferenc pápa napokban esedékes apostoli útja a harmadik ilyen látogatás Magyarország történelmében, ugyanakkor ez már az ötödik alkalom, hogy Szent Péter utóda a magyar állam területére érkezik. A sort még IX. Leó kezdte, aki majd' ezer évvel ezelőtt, 1052-ben érkezett Pozsonyba a béke követeként. Diplomáciai célja az volt, hogy közvetítsen I. András magyar király és III. Henrik német-római császár között. Ezután mintegy kilencszáznegyven évet kellett várni arra, hogy Krisztus földi helytartója újra hazánkba látogasson.

Szent IX. Leó 152. volt a pápák sorában, legközelebb pedig a sorban 264.-ként trónra lépő Szent II. János Pál érintette (és illette csókkal) a magyar földet, amikor 1991-ben hazánkba látogatott. Az ötnapos program keretében Budapesten kívül ellátogatott Esztergomba, Szombathelyre, Pécsre és Máriapócsra is. Alig öt esztendővel később ismét megtisztelt minket, amikor a Pannonhalmi Főapátság alapításának ezredik évfordulójára érkezett hazánkba. 

Negyedszázad elteltével pedig Ferenc pápa érkezett Magyarországra, amikor 2021. szeptember 12-én lezárta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A szentatya a NEK zárómiséjét, az úgynevezett statio orbis-t celebrálta a Hősök terén, azt megelőzően pedig a Szépművészeti Múzeumban találkozott a magyar állam vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, később pedig a katolikus püspökökkel és más egyházak elöljáróival. Az ökumenikus találkozón azzal a kéréssel fordult a különböző felekezetek és a zsidó közösség vezetőihez, hogy

Érdekesség, hogy a 2023-as pápalátogatás logójában most a Lánchíd sziluettje látható, részben a vatikáni, részben pedig a magyar nemzeti színekkel. 

Ekkor csupán néhány órát töltött hazánkban, majd folytatta útját: Szlovákiába volt hivatalos, ahová apostoli látogatásra ment – akárcsak most hozzánk. Noha akkoriban a sajtó egy része azon élcelődött, hogy Magyarországnak milyen kevés idő jutott a programjából, a Mandineren már akkor rámutattunk arra, hogy abban a speciális helyzetben nem az volt hangsúlyos, mennyi időre, hanem az volt nagy dolog, hogy egyáltalán eljött. 

Ő maga erről néhány nappal később így nyilatkozott: „Először nem értették az emberek: »Csak a szertartásra jön, és minket, magyarokat meg sem látogat?«; és van, aki rosszat feltételezett. Nem! Elmagyaráztam, hogy a szlovákiai látogatás már el volt tervezve – de csak a fejemben –, és azt a látogatást utána (az eucharisztikus kongresszus után) kezdtem meg. De megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni,

A Hősök terén Ferenc pápa két beszédet mondott el. Az első a szentmise homíliája (szentbeszéd) volt, amelyben az egyházfő az egyes becslések szerint százezres nagyságú tömeg előtt inkább teológiai mélységeket tárt fel és arra sarkallta hallgatóságát, hogy Jézus csodálásától jussanak el Jézus követésére. Arról tanított, hogy Jézus nyomában járni „azt jelenti, hogy járjuk az élet útját azzal a jézusi bizalommal, hogy Isten szeretett gyermekei vagyunk. Ugyanazon az úton járunk, mint Mesterünk, aki szolgálni jött...” 

A második beszéd a mise után a hívekkel közösen elimádkozott Úrangyala előtt hangzott el. Ebben hangsúlyosan fordult a magyarokhoz, kiemelve: „Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek, Magyarország népe! (...) Régen ti, magyarok tiszteletből nem mondtátok ki Mária nevét, hanem úgy szólítottátok meg, mint királynét. A »Boldogasszony, régi pátrónátok« kísérjen és áldjon meg benneteket! Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket.

Nyitókép: Mandiner/Trenka Attila