Nem vágyunk a klasszikus városligeti forgatagra? Irány a természet! Tippek arra, milyen tájakat érdemes bejárni.
Ebben a cikkünkben összeszedtünk néhány jó május elsejei programot. Alábbi írásunk azoknak szól, akik nem vágynak a klasszikus városligeti forgatagra, virslire és egy vagy több pofa sörre, hanem szívesebben szabadulnának ki a természetbe, hogy kisimítsák összekuszálódott idegeiket. Hova érdemes menni, milyen tájakat ajánlott bejárni? Mutatjuk.
Az első ajánlatunk Hollókő, ami húsvét után is bőven tartogat meglepetéseket, és még a turistahadat sem kell kerülgetnünk. A piciny település hazánk egyetlen olyan falucskája, ami szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A 17-18. században kialakított falu a népi építészet olyan egyedülálló példája, amelyet
a lakói az épületeket eredeti rendeltetésének megfelelően használják ma is.
A girbegurba kis utcák mellett érdemes megnézni a felújított hollókői várat. A várromot 1310-es források is említik, fontos szerepet játszott a palócok és husziták közti feudális harcok idején. Tornyából megcsodálhatjuk a Cserhát magával ragadó hegyvidékét. Hollókőről több tanösvény is elérhető, gyalogtúrát tehetünk többek között az Isten tenyere kilátóhoz, de nincs messze Rimóc sem, amit akár kerékpárral is megközelíthetünk.
Hazánk egyik méltán legkedveltebb kirándulóhelye a Budapestről könnyen megközelíthető, páratlan feltöltődést kínáló Dobogókő. Innen nagyobb kirándulással könnyen elérhető a Rám-szakadék, a Prédikálószék, a Pilis-tető, de rövidebb túrákra, vagy lazább sétákra is alkalmas a terep. A Rezső körút például még babakocsival is megjárható, szintkülönbség a terepen gyakorlatilag nincs is. A Zsivány körút egy kicsit hosszabb idő alatt teljesíthető, de gyerekekkel is könnyen bejárható.
Az említett körutaknál nehezebb, de látványosabb terep is a Thirring körút, vannak az útvonalban meredek, csúszós részek, így inkább 10 éven felüli gyermekkel ajánlott. Mindenesetre a látványért megéri: lenyűgöző sziklákat láthatunk Dobogókő északi oldalán.
Ha Dobogókő környékén járunk, ne hagyjuk ki a Dera-szurdokot sem, ami a Pilis–Visegrádi-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Nem is csoda,
és mindössze harminc perc alatt bejárható a kék jelzésen.
Minden évszakban más arcát mutatja a martonvásári Brunszvik-kastély és az impozáns épületet körülölelő gyönyörű park. A grófi rangot és a martonvásári birtokot Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta, a területre az 1700-as évek végén kezdetben földszintes barokk kastélyt építtetett, amit aztán 1830-ban klasszicista stílusban építtetett át Brunszvik Ferenc, majd fia, Brunszvik Géza az 1870-es évek elején
A szabálytalan alaprajzú, csúcsíves, nagy ablakokkal tarkított épület igazi romantikus hangulatot varázsol. A park pedig kitűnő helyszín a sétára, piknikezésre vagy akár labdajátékokra is.
Nyitókép: MTI/Komka Péter
Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.
A keresést a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai, polgárőrök, valamint civil önkéntesek segítették.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
„Aktívan kampányolnak ellenünk és az sem drága nekik, hogy tönkre tegyenek valakit” – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa.
Kedves Edina, a logikádat követve. kinek is kellene itt hőbörögnie akkor most? Véletlenül nem a balos, libsi hisztigépezetnek? Ráadásul még az emberek sem hőzöngenek.
Hatalmas az érdeklődés az Ákosról szóló portréfilm iránt, a premier előtti vetítések sorra megtelnek egy héttel a bemutató előtt.
