Kiderülhet, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti-e az uniós szabályokat.
A Fővárosi Törvényszék 2023. március 29-én előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését – adta hírül a Háttér Társaság. A transz férfit 2014-ben Magyarországon transzneműségére tekintettel a hatóságok menekültként ismerték el. A férfi 2021-ben az Európai Unió adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. A GDPR 16. cikk alapján minden adatkezelő, így az állami szervek is kötelesek az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítésére, az 5. cikk pedig rögzíti a nyilvántartások pontosságának elvét. A hatóság azonban ezt elutasította,
Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kéri az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.
A szervezet szerint
„Üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság döntése minden bizonnyal túlmutat majd a konkrét ügyön és a nem jogi elismerésének lehetőségére váró valamennyi transznemű személy számára megoldást hozhat. Az Európai Bíróság döntése kötelező, azt nem tudja majd a kormány olyan egyszerűen mellőzni, (...)” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
A szervezet közlése szerint, amennyiben az Európai Bíróság pozitív döntést hoz, akkor annak nyomán a jogalkotónak nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok kapcsán is át kell gondolnia a nem jogi elismerésére vonatkozó szabályozást, és azt összhangba kell hoznia az uniós joggal.
Nyitókép: Arne Immanuel Bänsch / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
Az ügyészség szerint a nő többször is nekihajtott az épület előtti szegélykőnek, közben kiabált, fenyegetőzött, és közösségi médiában élőzött is.
A férfit 2018 óta pszichiátriai kezelés alatt tartják. Saját bevallása szerint dühkitöréseinek oka a politikai helyzet, valamint „egyéb igazságtalanságok”.
A volt igazságügyi miniszter Robert Palladino amerikai ügyvivővel és Takács Szabolcs, Magyarország egyesült államokbeli nagykövetével vett részt az AmCham Hungary éves fórumán.
Herényi Károly nem először fogalmaz meg szélsőséges véleményt. Korábban a fenyegetőzés sem állt tőle távol.
Valter Attila nevét egy ország ismerte meg, amikor 2021-ben három napon át viselte az országúti kerékpársport egyik legszentebb ereklyéjének számító, a Giro d’Italia összetett éllovasát illető rózsaszín trikót. Azóta sok minden történt, voltak hullámvölgyek is, most pedig abban bízik, hogy új elitcsapatában ismét felszabadultan versenyezhet.
Tények bizonyítják, hogy az egykulcsos adórendszert alkalmazó országok sikeresebbek.
