Kiderülhet, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti-e az uniós szabályokat.
A Fővárosi Törvényszék 2023. március 29-én előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését – adta hírül a Háttér Társaság. A transz férfit 2014-ben Magyarországon transzneműségére tekintettel a hatóságok menekültként ismerték el. A férfi 2021-ben az Európai Unió adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. A GDPR 16. cikk alapján minden adatkezelő, így az állami szervek is kötelesek az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítésére, az 5. cikk pedig rögzíti a nyilvántartások pontosságának elvét. A hatóság azonban ezt elutasította,
Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kéri az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.
A szervezet szerint
„Üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság döntése minden bizonnyal túlmutat majd a konkrét ügyön és a nem jogi elismerésének lehetőségére váró valamennyi transznemű személy számára megoldást hozhat. Az Európai Bíróság döntése kötelező, azt nem tudja majd a kormány olyan egyszerűen mellőzni, (...)” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
A szervezet közlése szerint, amennyiben az Európai Bíróság pozitív döntést hoz, akkor annak nyomán a jogalkotónak nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok kapcsán is át kell gondolnia a nem jogi elismerésére vonatkozó szabályozást, és azt összhangba kell hoznia az uniós joggal.
Nyitókép: Arne Immanuel Bänsch / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
Az ügyészség szerint a nő többször is nekihajtott az épület előtti szegélykőnek, közben kiabált, fenyegetőzött, és közösségi médiában élőzött is.
A férfit 2018 óta pszichiátriai kezelés alatt tartják. Saját bevallása szerint dühkitöréseinek oka a politikai helyzet, valamint „egyéb igazságtalanságok”.
A volt igazságügyi miniszter Robert Palladino amerikai ügyvivővel és Takács Szabolcs, Magyarország egyesült államokbeli nagykövetével vett részt az AmCham Hungary éves fórumán.
Herényi Károly nem először fogalmaz meg szélsőséges véleményt. Korábban a fenyegetőzés sem állt tőle távol.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
