528 ezer forint volt januárban az átlagkereset: mit jelent ez pontosan?

Szalai Piroska írása

Hazánkban januárban a keresetek mutatóinak növekedése felülmúlta a korábbi várakozásokat. Az elemzők legtöbbje a 16%-os minimálbér és a 14%-os garantált bérminimum emelkedések közé várta az átlagkeresetek növekedését. Januárban itt tartunk:

• 16,1%-kal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete a munkáltatók teljes körénél;
• 17,3%-kal nőtt a bruttó átlagkereset rendszeres része;
• 17,1%-kal a bruttó kereset mediánértéke;
• 17,0%-kal pedig a kedvezmények figyelembevételével számított nettó mediánértéke.

A grafikonon mutatjuk havi bontásban a bruttó átlag, valamint mediánkereset és a fogyasztói ár tavalyi és idén januári növekedését. Mint látható, augusztusig nyolc hónapon át magasabb volt a bérek átlagának és mediánjának emelkedése is, mint az infláció, s a tavalyi utolsó 4 hónap sem tudta a 2022 év elején felhalmozott reálérték-növekedést lenullázni. Ezért aztán az Európai Unióban várhatóan egyedül nálunk sikerült tavaly a reálkereset emelkedését elérni.

Az átlagkereset tavaly februári kimagasló emelkedését a fegyveres testületek hathavi fegyverpénze lőtte ki, ami láthatóan a mediánra nem volt ilyen jelentős hatással. Tehát egész évre nem igaz, hogy csupán ezeknek az egyszeri kifizetéseknek volt köszönhető a növekedés, s arányaiban jobban nőttek az alacsonyabb keresetek, mint a jóval átlagot meghaladók.

Mennyire lesz durva az infláció?

Idén ugyan az első hónapban jelentősen meghaladta a bérek növekedését a tavaly januártól idén januárig tartó időszakban mért infláció, de az egész évre vonatkoztatva még koránt sem biztos, hogy reálkereset csökkenéssel kell majd számolnunk. Februárban az infláció már stagnált, illetve kicsit lassulni is kezdett. A januári árszinthez viszonyítva „csupán” 0,8%-kal emelkedtek az árak összességében. Ennél 2022 minden hónapjában nagyobb volt a növekedés üteme. Sőt az üzemanyagok és a háztartási energia februári átlagára már kicsit alacsonyabb is volt, mint a januári. Sűrűn jelentetik meg arról a híreket a kiskereskedelmi multik, hogy mely terméküknek viszik lejjebb az árát. Ilyenre nem emlékszem, hogy lett volna példa korábban.

Régebben, ha valamely termék árát túlságosan felvitték, akkor legfeljebb azzal korrigálták vissza, hogy időszakosan leakciózták. Úgy tűnik, a Gazdasági Versenyhivatal aktívabb ellenőrzésének

Ha a legutóbbi ismertnél nem lesz nagyobb áremelkedés az idén a következő hónapokban, akkor biztosan elérjük év végére az egyszámjegyű inflációt. Jelentős csökkenést szeptembertől várok. Ősszel már a keresetek növekedése megint nagyobb lehet az inflációnál, s így még nem kell lemondanunk arról, hogy éves átlagban ne csökkenjen a reálkereset.

Az MNB kedden változatlanul 15-19,5%-on hagyta az éves átlagos inflációs várakozását. A kormány a költségvetésben 15%-kal számolt. Egyetértek Virág Barnabás MNB-alelnök értékelésével, miszerint gazdaságtörténeti siker lenne 25 százalékról év végéig egy számjegyűre levinni az inflációt, de megvalósítottunk mi már korábban lehetetlennek tűnő dolgokat is a reálgazdaságban, gondoljunk csak az foglalkoztatottak számának egymillióval történő növelésére. 

A fenti ábrán látható, hogy a keresetek rendszeres része is hónapról hónapra növekedett. Ezek az alapbér és a munkakörhöz kapcsolódó, minden hónapban járó pótlékok összesen. Idén januárban már ötszázezer forint fölé került a rendszeres bruttó átlagkereset is. Három évvel ezelőtt, közvetlenül a járvány előtt még 350 ezer forint alatt volt ez a mutatónk, ma már közel másfélszerese a COVID előtti januári szintnek.

A nem rendszeres keresetek a jutalmakat, célprémiumot, 13. havi keresetet, s minden olyan munkavégzés után kapott bevételünket jelentik, amit nem minden hónapban kapunk. Egyik ilyen a már említett tavaly februári fegyverpénz, másikak márciusban és áprilisban a húsvéti, novemberben és decemberben a karácsonyi kiegészítő keresetek. Ezért minden évben magasabb a húsvét és karácsony környéki két-két hónapban a nem rendszeres része a fizetésünknek.

Keresetnövekedés az OECD-ben

Ahogy ezt korábban már megírtuk, mind az OECD 32 országa, mind a 27 uniós tagállam közül egyedül nálunk növekedett 2022-ben a reálkereset, más országokban mindenhol csökkent sajnos a vásárlóerő éves szinten. Még sem az Eurostat, sem az OECD nem tette ki a tavalyi adatokat, de a nemzeti statisztikai hivatalok már többnyire nyilvánosságra hozták az eredményeiket. 

Németország statisztikai hivatala szerint már harmadik éve folyamatosan csökken a reálkereset náluk,

Romániában is nyilvánosságra hozta a helyi statisztikai hivatal a tavalyi kereseteket és az inflációt, s ebből tudjuk, hogy 2,2%-os csökkenést szenvedtek el a szomszédunkban is. 

Lengyelországban a jelenlegi zlotyi 2005-től vezetett történetének eddigi legnagyobb, 2,1%-os reálkeresetromlását kellett megélni a foglalkoztatottaknak. 

Csehországban tavaly év végén már az ötödik negyedéve folyamatos a romlás, éves szinten 2022-ben közel 7,5%-ot zuhant a vásárlóérték. Jelenleg úgy tűnik, hogy az OECD országok között náluk volt a legnagyobb visszaesés éves átlagban.

Orbán Viktor szerint a tavalyi volt a legnehezebb, s az idei lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta. Az év első negyedében úgy tűnik, jól vettük az akadályokat.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: 123RF