Hazudik, aki szerint csökkent a foglalkoztatottság

Szalai Piroska írása

Hazánkban a foglalkoztatottak létszáma 2012 óta folyamatosan újabb és újabb csúcsokat ér el. Még a legfrissebb adatok szerint is javultak a mutatóink. A december-február időszakban átlagosan 4690 ezer fő dolgozott, ami 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban, s a növekedésből 12 ezer fővel a nők létszáma emelkedett.

A munkaerőpiacon mindig figyelhetünk meg szezonalitást, ez nemcsak hazánkban, de külföldön is így van. Év eleji hónapokban kevesebben dolgoznak, majd nyáron emelkedik a létszámuk, s az év végén kis esést szoktunk tapasztalni, de még az év végi számok is magasabbak szoktak lenni az év elejieknél. A versenyszférában az éves költségvetéseket az első két hónapban állítják össze, s legtöbben csak tavasszal indítják el az új projektjeiket, ezért a munkaerőigény is alacsonyabb szokott lenni az év első negyedévében. A második negyedévben a mezőgazdaság, a turizmus, a kereskedelem és az építkezések is el szoktak indulni, ami növeli a munkalehetőségeket, ez a harmadik negyedévben ugyanilyen magas szinten szokott folytatódni, majd ősszel ugyan kicsit visszaesik, de az év végi megrendelések jelentősek, illetve a kereskedelemben az adventi időszak még továbbra is erős. Ennek a természetes ciklusnak most az éves legalacsonyabb pontján állunk.

Ezért hibásak azok az elemzések, amelyek nem azonos időszaki adatokat hasonlítanak össze, illetve nem szezonálisan korrigált adatokkal dolgoznak a különböző időszakok összehasonlításánál. A KSH a szezonálisan korrigált adatokat csak később, és nem is havonta, csupán negyedévente szokta kiadni. 

Legyünk tehát figyelmesek a különböző elemzéseknél!

Hazánkban a munkaerőpiac idén januárban és februárban is bővült, annak ellenére, hogy már egy éve zajlik a határaink mellett a háború, s előtte meg a járvány okozott nehézségeket a munkahelyeinken.

A foglalkoztatás tényei tehát a következők

A belföldi elsődleges munkaerőpiacon 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva, a közfoglalkoztatottak száma csökkent 10 ezerrel, s a külföldön dolgozóké nőtt 13 ezerrel, így áll össze az összesen a 15 ezer fős növekedés.

A járvány előtti időszakban a KSH adatai között csupán az első negyedéves számok találhatók meg, a december-február adatai nem. De így is jól látható, hogy a 2020. I. negyedévében még több mint százezerrel kisebb volt a belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, a közfoglalkoztatottaké harmadával csökkent, a külföldön dolgozóké pedig több mint tízezerrel kisebb most.

A külföldi munkavállalók száma a járvány első időszakának lezárásai miatt harmadával csökkent, s azóta folyamatosan növekszik ugyan, de még nem érte el a járvány előtti szintet. A közfoglalkoztatottaké pedig már 2016 óta folyamatosan csökken. A legfrissebb számok már a 2010-es szintnél is alacsonyabbak. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon még soha nem dolgoztak ennyien, mint jelenleg.

A foglalkoztatás bővülése februárban együtt járt a munkanélküliek számának 15 ezer fős emelkedésével, de még így is 200 ezer alatt maradt a létszámuk, a munkanélküliségi ráta pedig 4%. A szakirodalmak szerint azokat a területeket tekintjük teljes foglalkoztatású térségeknek, ahol a munkanélküliség 5% alatti. Magyarország ilyen még a háború és a járvány időszakában is. 

Hazánkban, mivel maximumon a foglalkoztatottak száma, illetve kicsit emelkedett a munkanélkülieké, a 64 évesnél fiatalabb inaktívak létszáma több tízezerrel csökkent. A 20-64 éves korcsoportban már a tavalyi utolsó negyedévben 933 ezer fő volt inaktív, több mint kétszázezerrel kevesebb, mint a járvány előtt.

A nemzetközi szinthez viszonyítva is sokan dolgozunk, a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 80% feletti, ami az unió legjobbjainak egyike, kevesen vannak munka nélkül, hisz a 4%-os munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak közé tartozik, s jóval kevesebben inaktívak, mint korábban bármikor. S emellett a tavalyi utolsó negyedévben is volt 83 ezer betöltetlen álláshely, ami szintén kimagaslóan nagy szám. 

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa