Jelentős versenyelőnyhöz juthat a hazai gazdaság a régióban, ha megfelelően von be külföldi munkaerőt a növekedés fenntartása érdekében, mondja Juhász Csongor.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó rendezvényén beszélt arról, hogy mintegy félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon a növekvő gazdaság munkaerő-igényének kielégítése érdekében. A Világgazdaság most arról ír: jelenleg mintegy 100 ezer vendégmunkás dolgozik itthon, számuk azonban régiós szinten még akkor is az egyik legkevesebb lehet, ha a sikerül 200-300 ezerrel emelni.
A gazdasági lap friss összeállításában ismerteti, a magyarral megközelítőleg azonos méretű munkaerőpiaccal rendelkező Csehországban jelenleg mintegy 700 ezer, Ausztriában pedig egymillió vendégmunkás dolgozik. A négyszer nagyobb Lengyelországban a háború kirobbanása előtt kétmillió, jellemzően ukrán származású vendégmunkás helyezkedett el.
Juhász Csongor, az egyik legnagyobb hazai munkaerő-kölcsönző és toborzó vállalat, a Prohuman ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, „más országok is pont ugyanúgy szenvednek a munkaerőhiánytól, mint mi, és már a vendégmunkásokért is nemzetközi versenyben vagyunk”. A szakember szerint először a hazai munkaerőpiacban lévő rejtett tartalékokat kell feltárni, a vendégmunkások bevonása ez után következhet.
Hiába lenne a vállalatok számára jóval egyszerűbb és olcsóbb magyar dolgozókat foglalkoztatni, jelenleg erre számos területen már nincsen mód, hívta fel a figyelmet. Juhász szerint mindez a magyar munkaerő védelméről is szól, hiszen ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű munkaerő, a vállalatok könnyen úgy dönthetnek, hogy a termelést olyan régióba helyezik át, ahol ez a probléma kevésbé égető. Mint mondta, cége számításai szerint
Szintén versenyelőny származhat abból, hogy a jövőbeli beruházások célpontjaként Magyarország vonzó alternatíva lehet, ha biztosítani tudja, hogy legyen megfelelő mennyiségű munkaerő az ország határain belül.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Ruszin Zsolt több olyan projektben is részt vett, amelyek céges, adatkezelési és politikai vonatkozásokban is érinthetik Magyar Péter pártjának működését.
A sérülések mellett rasszista incidens is beárnyékolta a hétvégi keleti derbit.
